Megtorpant a lakbérek emelkedése: 260 ezer forintos budapesti medián, két kerületben csökkenés — mit mutat a szeptember eleji adat, és mit nem

Fotó: a Neumann-bérház a József körút 83. alatt, Budapest VIII. kerületében — az egyik olyan kerület, ahol a szeptember eleji adat szerint csökkent a medián bérleti díj. Fotó: Globetrotter19, CC BY-SA 3.0 (Wikimedia Commons).

Két napja arról írtunk, hogy harmadára lassult a budapesti lakásdrágulás — az a cikk a vételárakról szólt. Ez a mostani a bérleti díjakról, és ugyanabba az irányba mutat: szeptember 10-én hat hírportál — a HVG, az Origo, az Alon, a Népszava, az Infostart és az Economx — ugyanarra a forrásra, a KSH–ingatlan.com lakbérindexre és az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjére, Balogh Lászlóra hivatkozva számolt be arról, hogy a lakbérek emelkedése szeptember elejére megállt. Az About oldalunk szerint a számot és az értelmezését külön rovatban tartjuk; ez itt is így megy.

Budapesten szeptember elején a kiadó lakások medián bérleti díja 260 ezer forint volt — az Alon.hu szó szerint: "Budapesten szeptember elején a fővárosban 260 ezer forint volt a kiadó lakások medián bérleti díja". Ez a HVG és az Alon beszámolója szerint sem az augusztus eleji, sem az egy évvel korábbi értékhez képest nem változott.

Két kerületben csökkenést mértek: a VI. kerületben 290 ezerről 280 ezer forintra, a VIII. kerületben 240 ezerről 229 ezer forintra esett a medián — ezt a HVG, az Alon és az Origo egyaránt közli.

Az augusztusi havi változás még emelkedést mutatott. Az Origo megfogalmazásában: "Augusztusban még országosan 0,7 százalékkal, Budapesten pedig 0,9 százalékkal emelkedett a lakbér", ugyanez a cikk teszi hozzá, hogy "szeptember elejére azonban megtorpant a drágulás". Az éves összevetésben augusztusban országosan 5,0, Budapesten 5,2 százalékos volt az emelkedés a Népszava és az Origo szerint; a júliusi havi ütem 1,6, illetve 1,7 százalék volt.

A vidéki nagyvárosok medián bérleti díjai a HVG szerint: Debrecen 220 ezer, Győr, Kecskemét és Szeged 200 ezer, Miskolc 125 ezer forint.

A kínálati oldal is szűkült: a Népszava beszámolója szerint a kiadó lakások kínálata Budapesten 10 százalékkal, a megyeszékhelyeken 15,6 százalékkal csökkent egy év alatt.

Balogh László a HVG-nek így fogalmazott: "Az albérletpiacon egyre több tényező akadályozza a drágulást. Az elsőlakás-vásárlóknak egy évvel korábban elindított Otthon Start program a potenciális bérlők egy részét a saját lakás megvásárlása felé terelte." Ez az ingatlan.com szakértőjének értékelése, nem statisztikai kimutatás — de a mögötte álló program mérete dokumentált: a Portfolio szeptember 1-jei, MNB-adatokra épülő összeállítása szerint az Otthon Start egy év alatt mintegy 2000 milliárd forintnyi, 56 ezer hitelszerződést hozott, és a lakáshitelek mintegy 69 százaléka ebben a konstrukcióban jött létre.

A második tényező a bejelentett állami bérlakásprogram. A Magyar Közlönyben augusztus 31-én megjelent 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat a Wekerle Lakásépítési Programot indítja el, a Portfolio beszámolója szerint mintegy 550 millió eurós kerettel, két határidővel: szeptember 30-ig a program előkészítése, december 31-ig a megfizethető bérlakások fejlesztésének pénzügyi és szabályozási eszközrendszere. A Népszava cikke ezt a programot olyan tényezőként nevesíti, amely a bérleti piac erőviszonyait alakíthatja — ez a cikk szerzőjének, illetve a megszólaltatott szakértőnek az értékelése, nem kormányzati előrejelzés, és mi sem tesszük tovább.

A harmadik, ettől független adatsor a vételárak felől érkezik ugyanezen a héten: a Világgazdaság szeptember 10-én a Duna House adataira hivatkozva azt írta, hogy a belvárosi (V., VI., VII. kerületi) téglalakások átlagos négyzetméterára augusztusban 1,403 millió forint volt, 3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és nőtt az értékesítési idő is. Az Otthon Centrum szeptember 2-i, az MTI-nek adott országos adatai szerint az átlagos alku téglalakásnál 7,1, panelnél 6,1, háznál 10,8 százalék volt.

A hírportálok a "KSH–ingatlan.com lakbérindex" nevet használják. A KSH saját, hivatalos lakbérindex-sorozatának legutóbb fellelt kiadványa a 2026. júliusi hónapra vonatkozik; a szeptember eleji számok tehát vagy az ingatlan.com saját, gyorsabb adatszolgáltatásából származnak, vagy a hivatalos index egy olyan frissítéséből, amelyet mi nem tudtunk megnyitni — a KSH oldala a próbálkozásainkra hibát adott. Ezt a különbséget nem tudjuk feloldani, ezért a cikkben végig "a hírportálok által közölt" adatként szerepel, nem hivatalos statisztikaként. A Magyar Közlöny eredeti szövegét sem nyitottuk meg, a kormányhatározat számát és határidőit a Portfolio beszámolójából vettük.

Nem írunk arról, merre mennek a lakbérek a következő hónapokban, és nem adunk tanácsot bérlőnek vagy bérbeadónak. Az ingatlanrovat többi anyaga az Ingatlan oldalon található; aki egy adatsor forrását és korlátait szeretné megtanulni olvasni, annak az Uncle Sunny Akadémia a kiindulópont, a partnerprogramunk pedig azoknak szól, akik saját adatukkal jelentkeznének ebbe a rovatba.

Ez a jegyzőkönyv 2026. szeptember 11-i állapotot rögzít.

Források: HVG, "Budapest belvárosa, albérletárak, Debrecen, Miskolc" (2026. 09. 10.); Origo, "Lakbér: szeptemberre megállt az árak emelkedése, két budapesti kerületben csökkenés" (2026. 09. 10.); Alon.hu (2026. 09. 10.); Népszava, KSH–ingatlan.com lakbérindex (2026. 09. 10.); Portfolio, "Ma egyéves az Otthon Start" (2026. 09. 01., MNB-adatok) és "Megjelent a határozat: jön a kormány lakásépítési és bérlakásprogramja" (2026. 09. 01., a Magyar Közlöny 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozatára hivatkozva); Világgazdaság, Duna House-adatok (2026. 09. 10.); Index, Otthon Centrum / MTI (2026. 09. 02.). Az idézetek szó szerint a megjelölt forrásokból származnak.

Oktatási tartalom. Nem befektetési tanácsadás.