Egy pont fel az augusztusi négy pont le után: a GKI szeptemberi konjunktúraindexe ágazatonként — ipar +3, szolgáltatás −3 —, és mit mér a felmérés, mit nem

Egy konjunktúraindex nem termelést, forgalmat vagy árat mér, hanem azt, hogyan ítélik meg a helyzetüket és a következő hónapokat a megkérdezett vállalatok és háztartások. Ezért egy pontnyi elmozdulás elsősorban hangulatváltozás. Ez a cikk a GKI Gazdaságkutató 2026. szeptember 24-i közlését rögzíti, ahogyan az Infostart (MTI) és a Portfolio közölte, és sorra veszi, mit nem mond.

A beszámolók szerint:

• szeptember: a GKI konjunktúraindexe 1 ponttal emelkedett augusztushoz képest;
• augusztus: az index előtte 4 ponttal csökkent;
• január–július: az index 11 pontot emelkedett, és négy és fél éves csúcsra ért;
• fogyasztói bizalmi index: szeptemberben lényegében nem változott.

Az index szintjét — a pontértéket — a két beszámoló nem közli, csak a változást.

Az üzleti bizalmi index szeptemberi változása ágazatonként:

• ipar: +3 pont — az egyetlen javuló ágazat;
• építőipar: −1 pont;
• kereskedelem: −2 pont;
• üzleti szolgáltatások: −3 pont.

Az ágazati számok az üzleti bizalmi indexre vonatkoznak, a +1 pont pedig az összesített konjunktúraindexre; a kettő nem azonos mutató, és a beszámolók nem közlik, melyik összetevő mennyivel járult hozzá a változáshoz.

• létszámbővítést tervez: 8 százalék (augusztusban 7);
• létszámcsökkentést tervez: 12 százalék (augusztusban 13);
• áremelést tervez: 18 százalék (augusztusban 16);
• árcsökkentést tervez: 8 százalék (augusztusban 7).

A Portfolio szerint a foglalkoztatási egyenleg minden ágazatban negatív, és az építőiparban különösen az.

A Portfolio beszámolója szerint a GKI értékelése az, hogy az augusztusi gyengülés utáni megállás inkább egy új szint kialakulására utal, mint tartósan romló tendenciára. Ez az intézet értelmezése, nem mért adat; magunk nem ellenőriztük.

A konjunktúraindex nem GDP-adat, nem ipari termelés és nem kiskereskedelmi forgalom: nem mondja meg, mennyit termeltek vagy adtak el a vállalatok. A tervezett áremelés aránya nem inflációs adat, és nem mondja meg, mekkora áremelésről van szó. A beszámolók nem közlik a minta nagyságát és a felvétel időszakát. Egy pontnyi elmozdulás egy felmérésben a mintavételi hibahatáron belül is lehet; ezt a közlés alapján nem tudjuk megítélni. Az eredeti GKI-közleményt nem nyitottuk meg.

Egy felmérés-alapú mutatónál három réteg van: a mért válaszarány vagy pontváltozás, az időszak, és a közlő intézet értelmezése. Ezeket külön kezeljük. Ez a módszer áll a Market Observation forrásolt adatai mögött, ezt tanítja az Uncle Sunny Akadémia, és ezt gyakorolják a The Analyst Room esettanulmányai. Egy adott témára szabott feldolgozást az Elemzés oldalon lehet kérni.

Infostart, „Javult az üzleti hangulat szeptemberben", infostart.hu, 2026. szeptember 24., 10:34 (MTI) — az index változásai, az ágazati számok, a létszám- és ártervek.

Portfolio, „Megállt a bizalom romlása, új egyensúly alakulhat ki a magyar gazdaságban", portfolio.hu, 2026. szeptember 24., 09:37 — ugyanezek a számok, az ágazati foglalkoztatási egyenleg és a GKI értelmezése.

GKI Gazdaságkutató Zrt., szeptemberi konjunktúra-közlemény — az eredetit nem nyitottuk meg; a számokat a két beszámoló egyező adatai alapján rögzítjük.

Oktatási tartalom. Nem befektetési tanácsadás. Ez a cikk egy konjunktúrafelmérés számait dokumentálja; nem tartalmaz befektetésre, megtakarításra vagy üzleti döntésre vonatkozó javaslatot.