A Veszprém férfi kézilabdacsapata 1977-től napjainkig: VÁÉV-től a One Veszprém HC-ig

Veszprém esti panorámája a várral és az arénával — illusztráció

A magyar férfi kézilabda legeredményesebb klubcsapata egy megyei építőipari vállalat sportköréből nőtt ki. A veszprémi együttes fél évszázad alatt mintegy tucatnyi nevet viselt, és a hazai bajnokságok, kupák mellett rendszeresen ott volt az európai klubkézilabda élmezőnyében. Ez a cikk nyilvános forrásokra támaszkodva, időrendben mutatja be a klub történetét, és jelzi azokat a pontokat is, ahol a források nem egyeznek.

1977–1984 · Az alapítás és a feljutás

A klub hivatalos klubtörténete szerint az egyesület 1977. január 9-én alakult meg, VÁÉV SE néven [2]. Az angol nyelvű Wikipédia ugyanezt az évet adja meg, és az előzményeket is leírja. Eszerint a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) égisze alatt létrejött csapat a másodosztályból kiesett Bakony Vegyész TC férfi kézilabda-szakosztályát vette át [1]. Az alapítás tehát egy korabeli, nagyvállalati sporttámogatási modell része volt. A városi kézilabdázás nem a semmiből indult: egy meglévő játékosállomány kapott új szervezeti keretet.

Az első évek a feljutásról szóltak. A Wikipédia szerint 1981-ben, Hajnal Csaba vezetése alatt jutott fel az új csapat az első osztályba [1]. A klub saját összefoglalója szerint az első otthon a Március 15. utcai sportcsarnok volt. Az 1982 körül átadott csarnok kezdetben nagyjából 1500 nézőt fogadott, ezt később körülbelül 2000 főre bővítették [2]. A csapat itt játszotta hazai mérkőzéseit egészen 2008-ig [1][2].

1985–1990 · Az első bajnoki címek

Az 1980-as évek sportcsarnoka — illusztráció

Az élvonalba kerülés után a csapat gyorsan az élmezőnybe ért. A magyar férfi bajnokság bajnoklistája szerint Veszprém 1985-ben és 1986-ban nyerte első két bajnoki címét [6]. Ezzel megtört a Budapesti Honvéd 1980 és 1983 közötti sorozata, valamint a Tatabányai Bányász 1984-es elsősége után kialakult helyzet [6]. A klubtörténet az első címekhez Kaló Sándor edző nevét köti [2].

Ebben az időszakban jelent meg az első szponzori név is. A Wikipédia névsora szerint a csapat 1987 és 1990 között VÁÉV Bramac néven, 1990 és 1992 között Bramac SE néven szerepelt [1]. A klub saját oldala ezt másként rögzíti: eszerint a VÁÉV SE név 1992-ig élt, a Bramac-korszak pedig 1992-ben kezdődött [2]. A Magyar Nemzet 2017-es írása viszont azt közli, hogy „1992-től a Bramacot a Fotex váltotta Veszprémben" [5]. Ez a Wikipédia időrendjét támasztja alá. A források tehát a Bramac-korszak kezdetében eltérnek.

1991–1999 · A „hármasugrás" és a Fotex-korszak kezdete

A klub története egyik leggyakrabban felidézett idénye az 1991–92-es. A Joósz Attila vezette csapat ekkor megnyerte a magyar bajnokságot és a Magyar Kupát, valamint a Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK) [3][4]. Az Origo 2021. április 20-i cikke szerint a KEK-döntő első mérkőzésén, 1992. május 2-án Veszprém hazai pályán 24–14-re győzte le a német TSV Milbertshofent. A május 17-i müncheni visszavágót is megnyerte, 27–20-ra [4]. A klub 2022. május 16-i cikke így fogalmaz: „1992. május 17-én története első nemzetközi kupagyőzelmét aratta csapatunk." [3] Az Origo szerint ez a klub első és azóta egyetlen olyan idénye, amelyben bajnokságot, kupát és nemzetközi trófeát is nyert [4]. Az akkori keretből a cikk többek között Jurij Zsitnyikovot, Igor Zubjukot, Éles Józsefet, Zsigmond Györgyöt, Csoknyai Istvánt, Gulyás Istvánt és Perger Zsoltot említi [4].

A klub angol nyelvű klubtörténeti oldalának összefoglalója az első KEK-győzelmet 1993-ra teszi [2]. Ez ellentmond a klub saját 2022-es cikkének és az Origo részletes eredményeinek, amelyek egyaránt 1992-t adnak meg [3][4].

1992-ben új főtámogató érkezett. A Magyar Nemzet szerint a Fotex tulajdonosa, Várszegi Gábor ekkor kezdett befektetni a klubba [5]. A Wikipédia szerint a csapat 1992 és 1996 között Fotex Veszprém SE, 1996 és 2005 között Fotex KC Veszprém néven szerepelt [1]. A bajnoklista szerint az évtizedben 1992-ben, 1993-ban, 1994-ben, 1995-ben, 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben is Veszprém nyerte a bajnokságot. 1996-ban Szeged szakította meg a sorozatot [6]. Az EHF archívuma szerint a csapat az 1996–97-es KEK-ben is döntőt játszott [18].

2000–2007 · Az első Bajnokok Ligája-döntő és a Zovko-évek

Az ezredforduló után a bajnoki sorozat folytatódott. A bajnoklista szerint 2000-ben a Dunaferr, 2007-ben Szeged nyert, a 2001 és 2006 közötti hat bajnoki címet viszont Veszprém szerezte meg [6]. A klubtörténet szerint 2000 és 2007 között Zdravko Zovko volt a vezetőedző [2].

A nemzetközi áttörés 2002-ben jött. A csapat ekkor jutott be először a Bajnokok Ligája döntőjébe, ahol a német SC Magdeburg volt az ellenfél. A Wikipédia szerint az első mérkőzést Veszprém nyerte 23–21-re, a visszavágót azonban a Magdeburg 30–25-re. Így a német csapat 51–48-as összesítéssel szerezte meg a trófeát [9]. A Magyar Nemzet szerint 2005-ben kivonult a Fotex, és helyét az MKB vette át [5]. A Wikipédia szerint a csapat 2005 és 2013 között MKB Veszprém KC néven szerepelt [1].

2007–2012 · A második KEK-győzelem és az új aréna

2007-ben Mocsai Lajos vette át a csapatot, és a klubtörténet szerint 2012-ig irányította [2]. 2008-ban a csapat másodszor is megnyerte a Kupagyőztesek Európa-kupáját. A döntőben a Rhein-Neckar Löwen ellen 65–60-as összesítéssel diadalmaskodott [1][13].

Ugyanebben az évben új otthont kapott a csapat. A Wikipédia szerint 2008 júliusa óta a Veszprém Aréna a hazai pálya. A létesítmény a Külső-kádártai út 5. szám alatt áll, befogadóképessége 5096 fő [1]. A bajnoklista szerint Veszprém 2008-ban és 2009-ben is bajnok lett, majd 2010 és 2017 között nyolc bajnoki címet nyert sorozatban [6].

2012–2019 · A Final Four-korszak és a három elvesztett döntő

Kézilabda a kapuháló mellett — illusztráció

A klubtörténet szerint 2012 és 2015 között Carlos Ortega volt a vezetőedző [2]. A csapat neve a Wikipédia szerint 2013 és 2015 között MKB-MVM Veszprém, 2015–16-ban MVM Veszprém, 2016-tól Telekom Veszprém volt [1]. A klub oldala a Telekom-név kezdetét 2012-re teszi [2], ez újabb eltérés a két forrás között.

A kölni Final Four-tornán Veszprém négy év alatt háromszor jutott döntőbe. 2015. május 31-én a Barcelona 28–23-ra győzött a fináléban [10]. 2016-ban a csapat körülbelül 13 perccel a rendes játékidő vége előtt 28–20-ra vezetett a lengyel Kielce ellen. Ezután a Kielce 9–1-es sorozattal egyenlített, és a hosszabbítás után is döntetlenre álló mérkőzést büntetőpárbajban nyerte meg. Az EHF szerint ez volt az első BL-döntő, amelyet büntetőkkel döntöttek el [11]. 2019. június 2-án az északmacedón Vardar 27–24-re nyerte a döntőt [12]. A klub saját összesítése szerint Veszprém tehát négy BL-döntőt játszott (2002, 2015, 2016, 2019), és mindegyiket elveszítette [2]. Ezt a Wikipédia is megerősíti [1].

A regionális SEHA-ligában a csapat a 2014–15-ös és a 2015–16-os idényt nyerte meg [14]. A klubvilágbajnokságon (IHF Super Globe) 2015-ben döntőt játszott, ahol hosszabbítás után 28–27-re kikapott a Füchse Berlintől [15]. A bajnoklista szerint Veszprém 2019-ben ismét bajnok lett, miután 2018-ban Szeged nyert [6]. A klubtörténet szerint 2018 és 2021 között David Davis volt a vezetőedző [2].

2019–2024 · A Szeged-évek és a visszatérés

A Wikipédia SEHA-táblázata szerint Veszprém a 2019–20-as, a 2020–21-es és a 2021–22-es idényt is megnyerte, így összesen öt SEHA-címnél tart [14]. A magyar bajnokságban ugyanakkor 2021-ben és 2022-ben Szeged nyert [6]. A Final Four-statisztikák szerint a csapat 2017-ben harmadik, 2020-ban és 2022-ben negyedik lett [19]. 2023-ban és 2024-ben a bajnoki cím ismét Veszprémbe került [6].

2024-ben jött a klub első klubvilágbajnoki címe. A Super Globe döntőjében Veszprém hosszabbítás után 34–33-ra legyőzte az SC Magdeburgot [15]. 2025-ben ismét döntőt játszott, akkor a Barcelona nyert hosszabbítás után 31–30-ra [15]. A klub saját oldala két klubvilágbajnoki címet tüntet fel (2015, 2024) [2]. A 2015-ös dohai döntőt azonban a Wikipédia és a korabeli sajtó szerint a Füchse Berlin nyerte 28–27-re, hosszabbítás után [15], így a klub listájában szereplő 2015-ös cím nem áll meg.

Napjainkban

A One Veszprém Aréna keresztmetszetben — illusztráció

A klub honlapja szerint 2024 júliusától Veszprém Handball Club, 2025 januárjától pedig One Veszprém HC néven szerepel a hazai és a nemzetközi sorozatokban. A névadó a 4iG csoport ONE márkája [2][16]. Az Index 2025. február 20-i cikke szerint a csarnok 2025 februárjától a ONE Veszprém Aréna nevet viseli. A névhasználat egy 2024 júliusában aláírt, hároméves együttműködés része [17]. Az EHF nyilvántartásában a csapat ugyancsak One Veszprém HC néven szerepel [18].

A hazai bajnokságban a csapat a 2024–25-ös idényt is megnyerte. A Pick Szeged elleni döntő párharc 2–1-re végződött, a harmadik, döntő mérkőzés 34–31 lett [7]. A 2025–26-os idény döntőjében a csapat 2–0-ra nyert a Szeged ellen. A Wikipédia szerint ez volt a klub 30. bajnoki címe [8]. A 30 bajnoki címet a klub honlapja és a magyar bajnokság összesítő oldala is közli [2][6]. A Magyar Kupában a klub és a Wikipédia egyaránt 32 győzelmet tart nyilván, ez rekord [1][2]. A Wikipédia szerint a vezetőedző Xavier Pascual, aki a klubtörténet szerint 2024 óta irányítja a csapatot [1][2].

A szerkesztő jegyzete

A veszprémi klub története jól mutatja, hogyan alakult át egy vállalati sportkör szponzori nevek sorozatán keresztül nemzetközileg ismert egyesületté. Az eredménylisták és a névsorok forrásonként apró eltéréseket mutatnak. Ezért a cikk az évszámokat a forrásokkal együtt közli, és a vitatott pontokat külön jelzi.

Mit nem tudunk ebből a forrásanyagból

A Bramac-korszak pontos kezdőévét: a Wikipédia 1987-et [1], a klub oldala 1992-t ad meg [2].
A Telekom-név kezdetét: a Wikipédia szerint 2016 [1], a klub oldala szerint 2012 [2].
A Wikipédia klubszócikkének bajnoki évlistája csak 22 évet sorol fel, miközben 30 címet állít [1]. A teljes, 30 tételes évsort a bajnokság összesítő oldala adja [6].
A 32 Magyar Kupa-győzelem évenkénti bontását egyik letöltött forrás sem közölte.
A 2025–26-os Bajnokok Ligája-szereplés részleteit a letöltött EHF-összefoglaló nem adta meg megbízhatóan, ezért ezek kimaradtak.
A magyar nyelvű Wikipédia és a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) oldalai ehhez az összeállításhoz nem voltak elérhetők.

Ez a cikk a magyar sportegyesületek történetét bemutató sorozat része; az előző rész a BKV Előre történetével foglalkozott.