A Ferencváros labdarúgásának története 1899-től: a Soroksári úttól az Üllői úti arénáig

1899–1902: Egy ferencvárosi egylet születése

A Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án alapították a Ferencvárosi Polgári Kör nagytermében. A klub hivatalos története szerint a szervezésben Weisz István és a Prágából hazatért Gabrovitz Kornél játszott fontos szerepet. Az első elnök Springer Ferenc lett [4]. Egy másik összefoglaló az alapítók között Keönch Boldizsárt is megnevezi [6]. Az alakuló gyűlésen Vajda Károly így indokolta az egylet létrehozását: „A Ferenczváros már rég szükségét érzi egy oly egyletnek, mely a nemesebb sportokat kultiválja." [4] A jelmondat „Erkölcs, Erő, Egyetértés" lett. A zöld-fehér színt a klubtörténet szerint azért választották, mert a korábban alakult BTC már a piros-fehéret használta [4]. A címer kilenc sávja (öt zöld, négy fehér) a IX. kerületre utal [1].

A labdarúgó-szakosztály hivatalos megalakulásának napja 1900. december 3. [2][6]. Az első mérkőzés időpontjáról a források eltérnek. Az angol Wikipédia klubtörténeti szócikke szerint az első hivatalos mérkőzést 1900. április 21-én játszották, és a Műegyetemi AFC 5–3-ra nyert [2]. A közmédia 2024-es összefoglalója szerint az első meccs 1901 februárjában volt a Budapesti Torna Club ellen, a Soroksári úton [6]. A klub 1901-ben belépett az akkor alakult Magyar Labdarúgó Szövetségbe [6]. Az első pálya a Soroksári úti telken volt, 1899 és 1911 között [4].

1903–1913: Az első bajnoki címek és az Üllői út

A Ferencváros 1903-ban nyerte első bajnoki címét [5][3]. Az RSSSF bajnoki listája szerint 1905-ben és 1906/07-ben újabb címek jöttek. Ezt öt egymást követő bajnoki cím követte 1908/09 és 1912/13 között [3]. Az első hivatalos bajnoki gólt a futballtörténeti összefoglaló szerint az akkor 17 éves balszélső, Borbás Gáspár szerezte [7].

1911. február 12-én avatták fel az Üllői úti stadiont [2][6]. Ezen a helyen játszik a csapat ma is. Az angol Wikipédia szerint az első Üllői úti létesítmény 40 000 néző befogadására volt alkalmas [1]. A korszak legismertebb támadója, Schlosser Imre az 1911–12-es idényben egyetlen mérkőzésen nyolc gólt lőtt. Ez a forrás szerint ma is klubrekord [2].

1914–1945: Közép-európai sikerek

Az első világháború után 1925/26-ban jött a következő bajnoki cím, majd 1926/27-ben és 1927/28-ban is a Ferencváros nyert [3]. A közmédia összefoglalója 1926-hoz köti a keret hivatalos profivá válását [6]. 1928-ban a csapat megnyerte a Közép-európai Kupát (Mitropa Kupa). A döntő első, budapesti mérkőzésén, 1928. október 28-án az Üllői úton 7–1-re verte a Rapid Wient; a bécsi visszavágót 5–3-ra elveszítette, így 10–6-os összesítéssel lett kupagyőztes [2]. 1937-ben ismét elhódította a trófeát: a döntő hazai mérkőzésén, szeptember 12-én 4–2-re győzött a Lazio ellen [2].

Az 1931/32-es bajnokság a klub egyik legtöbbet idézett idénye: a csapat mind a 22 bajnoki mérkőzését megnyerte [2][7]. A két világháború között további bajnoki címek következtek: 1933/34, 1937/38, 1939/40 és 1940/41 [3]. 1945-ben a klub működését felfüggesztették, és kormánybiztost neveztek ki [6].

1946–1956: Névváltások és a piros-fehér évek

A háború után még egy bajnoki cím jött, 1948/49-ben [3]. Ezután a politikai átszervezés a klub nevét és színeit is érintette. Az időpontokról a források nem egyeznek:

• Az angol Wikipédia szerint a klub 1950–1951 között ÉDOSZ SE, 1951–1956 között Kinizsi néven szerepelt [1].
• A klub saját honlapja szerint „1950 és 1956 között ÉDOSZ, majd Kinizsi nevet képviselt kényszerűségből a klub" [5].
• A közmédia összefoglalója az ÉDOSZ-ba olvasztást 1949-re teszi [6]; a sajtóarchívumok szerint az egyesülés 1950 februárjában történt, a Kinizsi név és a piros-fehér szín 1951 januárjától élt.
• Egy másik futballtörténeti összefoglaló szerint a piros-fehér színt 1951-ben vezették be, a Kinizsi névvel együtt [7].

Abban a források egyetértenek, hogy az eredeti név, címer és zöld-fehér szín 1956-ban tért vissza. A közmédia ezt 1956. november 1-jére teszi [6].

1957–1975: Albert Flórián korszaka és az európai döntők

Az 1960-as években a Ferencváros az RSSSF listája szerint négy bajnoki címet nyert: 1962/63, 1964, 1967 és 1968 [3]. A nemzetközi siker is ebben az évtizedben jött el. Az 1964–65-ös Vásárvárosi Kupa döntőjét 1965. június 23-án Torinóban játszották, és a Ferencváros 1–0-ra legyőzte a Juventust [1][2]. A győztes gólt Fenyvesi Máté szerezte [7]. Ez a klub máig legnagyobb nemzetközi trófeája. A közmédia szerint az FTC volt az első magyar csapat, amely ezt a sorozatot megnyerte [6].

1967-ben Albert Flórián megkapta az Aranylabdát. A klub honlapja és a közmédia szerint ő máig az egyetlen magyar labdarúgó, aki ezt az elismerést elnyerte [5][6]. 1968-ban a csapat ismét a Vásárvárosi Kupa döntőjébe jutott, ott azonban alulmaradt a Leeds Uniteddel szemben [1][2].

Az Üllői úton új stadion épült. Ezt 1974. május 19-én avatták fel, a forrás szerint 29 505 férőhellyel [1]. A létesítmény később Albert Flórián nevét vette fel [11]. Egy évvel később, 1975-ben a Ferencváros a Kupagyőztesek Európa-kupájának döntőjébe jutott, ahol a Dinamo Kijev 3–0-ra nyert [1][2].

1976–2005: Hullámzó évtizedek, majd a Bajnokok Ligája

A következő három évtizedben ritkábban jöttek a bajnoki címek: 1975/76, 1980/81, 1991/92, 1994/95, 1995/96, 2000/01 és 2003/04 [3]. Az 1994/95-ös bajnokcsapat vezetőedzője Novák Dezső volt [7]. 1995-ben a Ferencváros első magyar klubként jutott be a megújult Bajnokok Ligája csoportkörébe [1]. A közmédia összefoglalója ebből az idényből a Grasshoppers elleni 3–0-s idegenbeli győzelmet emeli ki [6].

2006–2014: Kizárás, visszatérés, új stadion

2006-ban a súlyos pénzügyi gondok miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség visszavonta a klub licencét. Az angol Wikipédia szerint ezt a döntést később jogosulatlannak minősítették [1]. A klub 2006 júliusában kiesett az élvonalból [2]. A csapat 2009. május 22-én biztosította visszajutását az élvonalba [2], és a 2009-es idénytől ismét az NB I-ben szerepelt [1].

A régi stadiont 2013-ban lebontották. Ugyanazon a helyen 2013. március 27-én kezdődött az új aréna építése. Az aréna 2014. augusztus 10-én nyílt meg a Chelsea elleni barátságos mérkőzéssel. Ezt az angol klub nyerte 2–1-re, a stadion első gólját Gera Zoltán szerezte [11]. A szponzori neve Groupama Aréna. A FIFA és az UEFA rendezvényein ez a név nem használható, ott Ferencváros Stadionként szerepel [11]. A forrás szerint az építés szerződéses összege nagyjából 13,5 milliárd forint (kb. 40 millió euró) volt [11]; a végleges költség sajtóbeszámolók szerint ennél magasabb lett. Az európai kupameccsekre vonatkozó befogadóképességről a források eltérnek: az angol Wikipédia klubszócikke 20 000, a stadion-szócikk 22 122 főt ír. A bajnoki befogadóképesség mindkét szerint 23 700 fő [1][11].

2015–2026: Bajnoki sorozat és megszakadása

A Ferencváros a 2015/16-os idényben szerezte 29. bajnoki címét. A klub honlapja szerint ezt rekordot jelentő, 21 pontos különbséggel érte el [5]. Az angol Wikipédia szerint a cím 2016. április 2-án dőlt el [2]. A klub 2018/19-ben 30. bajnoki címét nyerte [5]. Ezzel kezdődött egy hét egymást követő bajnoki címből álló sorozat, amely a 2024/25-ös idénnyel zárult [3]. 2020–21-ben a csapat ismét a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelt [1].

A 2025/26-os bajnokságot az ETO FC Győr nyerte 69 ponttal. A Ferencváros 68 ponttal második lett, így hét év után nem ő lett a bajnok [8]. Ugyanebben az idényben, 2026. május 9-én a Puskás Arénában a csapat hosszabbítás után 1–0-ra legyőzte a ZTE-t a Magyar Kupa döntőjében. A gólt Toon Raemaekers szerezte a 111. percben. A közmédia szerint ez a klub 25. kupagyőzelme volt. A csapatot akkor Robbie Keane irányította [9].

Napjainkban

2026. június 1-jén Borbély Balázs lett a Ferencváros vezetőedzője [10]. Előtte a Győri ETO-t a 2025/26-os bajnoki címig vezette, korábban pedig a Ferencváros utánpótlás- és tartalékcsapatainál dolgozott [10]. Az angol Wikipédia szerint a klub elnöke Kubatov Gábor [1]. A bajnoki címek számát illetően az RSSSF 2026. július 19-én frissített listája 36 bajnoki címet tartalmaz a Ferencvárosnak, többet, mint bármely más klubnak [3]. A Magyar Kupa-győzelmek száma a 2026. májusi döntő utáni közmédiás beszámoló szerint 25 [9]. Az angol Wikipédia ugyanezeket a számokat (36 bajnoki cím, 25 kupa, 6 Szuperkupa) a magyar versenysorozatok rekordjaként említi [1]. A közmédia 2024. decemberi összefoglalója az akkori állapot szerint még 35 bajnoki címről és 24 kupagyőzelemről írt [6]. A csapat hazai mérkőzéseit továbbra is az Üllői úti arénában játssza.

A szerkesztő jegyzete

A Ferencváros labdarúgásának története a 125 év során többször megszakadt vagy irányt váltott: névváltás, színváltás, licencvisszavonás és stadionbontás is szerepel benne. A cikk az egyes korszakok tényeit a letöltött források szerint rögzíti, minősítés nélkül. A címek és kupák száma mindig egy adott időpontra igaz, ezért a dátumot is feltüntettük.

Mit nem tudunk ebből a forrásanyagból

• Az első mérkőzés: az egyik forrás szerint 1900. április 21-én volt a MAFC ellen (5–3-as vereség) [2], a másik szerint 1901 februárjában a BTC ellen [6]; más összefoglalók 1900 tavaszi, a szakosztály hivatalos megalakulása előtti mérkőzést említenek. Az eltérés oka ebből az anyagból nem állapítható meg.
• Az ÉDOSZ- és Kinizsi-időszak: a kezdő évére 1949-et [6] és 1950-et [1][5] is írnak; a sajtóarchívumok az 1950-es egyesülést és az 1951-es név- és színváltást támasztják alá.
• Az alapítók: a források eltérő névsort adnak. Springer Ferenc elnöksége egyezik, a többi név forrásonként változik [4][6].
• A stadion névadása: nem találtunk ellenőrzött dátumot arra, hogy az 1974-es stadion mikor vette fel Albert Flórián nevét.
• Az 1968-as döntő: a Leeds elleni párharc részletes eredményét nem rögzítjük, mert a forrás csak a vereséget közli.
• A 2006-os licencvisszavonás: a későbbi jogi megítéléséről csak az angol Wikipédia rövid összefoglalója áll rendelkezésre [1]. Bírósági vagy MLSZ-dokumentumot nem tekintettünk meg.
• Az európai befogadóképesség: 20 000 [1] és 22 122 [11] fő is szerepel a forrásokban.
• Hiányzó források: a magyar Wikipédia és az MLSZ hivatalos adatbázisa ebben a körben nem volt letölthető. A kupagyőzelmek teljes évszámos listáját ezért nem közöljük.

Források

1. Ferencvárosi TC – Wikipedia (EN): https://en.wikipedia.org/wiki/Ferencv%C3%A1rosi_TC
2. History of Ferencvárosi TC – Wikipedia (EN): https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Ferencv%C3%A1rosi_TC
3. RSSSF – Hungary, List of Champions (frissítve 2026. július 19.): https://www.rsssf.org/tablesh/hongchamp.html
4. Fradi.hu – Alapítástörténet: https://www.fradi.hu/klub/120-eves-a-fradi/alapitastortenet
5. Fradi.hu – Történet: https://www.fradi.hu/klub/tortenet
6. Híradó.hu – Fradi volt, Fradi lesz (2024. december 3.): https://hirado.hu/sport/cikk/2024/12/03/fradi-volt-fradi-lesz-a-zold-feher-focistak-124-eves-sikertortenete/
7. Futball Éjszakája – A Ferencvárosi Torna Club rövid története (2018): https://futballejszakaja.hu/2018/06/20/a-ferencvarosi-torna-club-rovid-tortenete/
8. Infostart – Az ETO a bajnok (2026. május 16.): https://infostart.hu/sport/2026/05/16/az-eto-a-bajnok-beszamolok-eredmenyek-golkiralyok
9. Híradó.hu – MOL Magyar Kupa: a Ferencváros hosszabbításban vívta ki a 25. diadalát (2026. május 10.): https://hirado.hu/sport/cikk/2026/05/10/mol-magyar-kupa-a-ferencvaros-hosszabbitasban-vivta-ki-a-25-diadalat
10. Telex – Borbély Balázs a Fradi új vezetőedzője (2026. június 1.): https://telex.hu/sport/2026/06/01/borbely-balazs-a-fradi-uj-vezetoedzoje
11. Ferencváros Stadion – Wikipedia (EN): Ferencváros Stadion – Wikipedia (EN)