Data Analytic Investments
RIPPLE book coverRIPPLE — the book·numbered first edition·$9.99Buy now
Kutatás

A zeneipar számai 2025-ről: 31,7 milliárd dollár, 69,6% streaming, 837 millió előfizetői fiók

A cikk az IFPI 2026. március 18-án megjelent Global Music Report jelentése alapján rögzíti a globális hangfelvétel-piac 2025-ös bevételeit formátumok és régiók szerint. A magyar adatokat a MAHASZ legfrissebb nyilvános, 2024-es évre vonatkozó számai és az Artisjus 2025-ös jogdíjadatai egészítik ki.

S
Szerkesztőség · Data Analytic Investments
••5 min read
A zeneipar számai 2025-ről: 31,7 milliárd dollár, 69,6% streaming, 837 millió előfizetői fiók

A hangfelvétel-kiadók nemzetközi szövetsége, az IFPI 2026. március 18-án tette közzé a Global Music Report 2026 jelentést, amely a 2025-ös évet összesíti. A jelentés szerint a globális hangfelvétel-piac bevétele 2025-ben 31,7 milliárd dollár volt, 6,4%-kal több, mint egy évvel korábban — ez a tizenegyedik egymást követő növekvő év. Ez a cikk a jelentés főbb számait rendezi táblázatba, és kiegészíti a legfrissebb elérhető magyar adatokkal. A digitális szolgáltatások hátteréhez lásd a telekommunikációs szektor áttekintését.

A globális kép formátumok szerint

Az IFPI közleménye és a Music Business Worldwide 2026. március 18-i összefoglalója szerint:

Bevételi forrás2025Változás 2024-hez képest
Összesen31,7 milliárd dollár+6,4%
Streaming összesentöbb mint 22 milliárd dollár (a teljes bevétel 69,6%-a)+7,7%
ebből előfizetéses streaminga teljes bevétel 52,4%-a+8,8%
ebből hirdetésalapú streaming—+4,3%
Fizikai hanghordozók5,3 milliárd dollár+8,0%
ebből bakelit—+13,7% (19. növekvő év)
Közvetítési jogdíjak (performance rights)2,9 milliárd dollár+0,3%
Szinkronizációs jogdíjak (sync)641 millió dollár−2,0%
Letöltések és egyéb digitálisa teljes bevétel 2,5%-a−5,0%

A fizetős streaming-előfizetői fiókok száma a Music Business Worldwide szerint 2025 végén 837 millió volt, szemben a 2024-es 764 millióval. A számok azt mutatják, hogy a piac növekedésének fő hajtóereje továbbra is az előfizetés: egymagában a teljes bevétel több mint felét adja. A fizikai formátumok — köztük a 19. éve növekvő bakelit — a kiskereskedelmi csatornán át jutnak el a vásárlókhoz; ehhez lásd a kiskereskedelmi szektor áttekintését. A Music Week tudósítása szerint az IFPI jelentése a mesterséges intelligencia szerepével is foglalkozik; a technológiai háttérhez lásd a technológia és AI szektorképet.

Régiók és piacok

Az IFPI szerint minden régió növekedett 2025-ben:

RégióNövekedés 2025-ben
Latin-Amerika+17,1% (16. növekvő év, a leggyorsabb)
Közel-Kelet és Észak-Afrika+15,2%
Szubszaharai Afrika+15,2%
Ázsia+10,9%
Európa+5,6% (a globális bevétel 30,4%-a)
USA és Kanada+3,5%
Ausztrálázsia+1,5%

A tíz legnagyobb hangfelvétel-piac sorrendje 2025-ben a Music Business Worldwide összefoglalója szerint: 1. USA, 2. Japán, 3. Egyesült Királyság, 4. Kína (egy helyet lépett előre), 5. Németország (egy helyet esett vissza), 6. Franciaország, 7. Dél-Korea, 8. Brazília (+1), 9. Kanada (−1), 10. Mexikó (+2). A nemzetközi piacok makrogazdasági összefüggéseihez lásd a globális piacok áttekintését.

Magyarország: a legfrissebb nyilvános adatok

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) 2026-ban, a 2025-ös évre vonatkozó éves piaci összesítőjét a vizsgált nyilvános forrásokban nem sikerült azonosítani. A legfrissebb elérhető MAHASZ-adatok a 2024-es évre vonatkoznak, és 2025 márciusában jelentek meg (MediaFuture, Kultura.hu):

  • a hazai hangfelvétel-piac nettó bevétele 2024-ben 12,2 milliárd forint volt, mintegy 30%-kal (2,6 milliárd forinttal) több, mint 2023-ban;
  • a digitális bevétel 7,5 milliárdról 10,2 milliárd forintra nőtt (+35,3%);
  • az előfizetéses streaming 36%-kal bővült; Szűts László, a MAHASZ elnöke szerint ez maradt a „jelentős bővülés kulcsa";
  • a fizikai hanghordozók mintegy 2 milliárd forintot hoztak, ezen belül a bakelit nettó bevétele mintegy 12%-kal, 1,26 milliárd forintra nőtt;
  • a magyar repertoár 3,5 milliárd forintot, a digitális bevétel 34%-át adta.

Európai összevetésben az IFPI 2025. szeptemberi, az EU zenei piacáról szóló jelentése szerint Magyarország 2024-ben 23,9%-os növekedéssel a harmadik leggyorsabban bővülő uniós piac volt, Svédország (30,2%) és Románia (26,9%) után (Economx).

A szerzői jogdíjak oldaláról is van 2025-ös adat: a Prím Online 2026. február 7-i tudósítása szerint az Artisjus 2025-ben 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki, 12%-kal többet, mint 2024-ben; ennek 59%-a magyar zenéhez kötődött, a jogosultak száma 22 945 volt. Ez a szám a zeneszerzői és szövegírói jogdíjakat méri, nem a hangfelvétel-kiadók bevételét, ezért a MAHASZ-adatokkal nem adható össze.

Mit mond az adat — és mit nem

  • Amit rögzít: a hangfelvétel-kiadók globális bevétele 2025-ben 31,7 milliárd dollár volt; a streaming adja csaknem 70%-át, az előfizetés egymagában több mint felét.
  • Amit nem rögzít: az IFPI-számok a kiadók (hangfelvétel-jogosultak) bevételei, nem a teljes zeneipar forgalma — a koncertpiac, a zeneműkiadói bevételek és az előadók közvetlen bevételei nincsenek benne. A dollárban kifejezett növekedést árfolyamhatások is befolyásolják.
  • Magyar adat: a MAHASZ 2025-ös évre vonatkozó összesítője a vizsgált forrásokban nem volt elérhető; a cikk ezért a 2024-es számokat közli, dátummal.
  • Egy apró eltérés a forrásokban: a MAHASZ-adatokat idéző cikkek egy része „streaming", más része „digitális" bevételként hivatkozik a 10,2 milliárd forintra; a digitális bevétel döntő részét a streaming adja.

A zenei streaming és a digitális terjesztés gyakorlati oldalát mutatja a DAI zenei oldala, ahol a dataanalyticsystem.com saját dalai hallgathatók.

Továbbolvasás a dataanalyticsystem.com-on

Források

Oktatási tartalom — nem befektetési tanács.

Explore Topics

#zeneipar#ifpi#streaming#előfizetés#bakelit#mahasz#magyarország
S

Written by

Szerkesztőség · Data Analytic Investments

Content creator and writer sharing insights and stories.

Share · Megosztás:XFacebookLinkedInWhatsAppTelegramE-mail

Related Research

AI és zene 2024–2026: a három nagy kiadó perei, a 2025-ös licencmegállapodások és az EU AI Act szerzői jogi kötelezettségei
Kutatás

AI és zene 2024–2026: a három nagy kiadó perei, a 2025-ös licencmegállapodások és az EU AI Act szerzői jogi kötelezettségei

A cikk bírósági iratok, kiadói és uniós közlemények, valamint szakmai sajtó alapján rögzíti, hogyan jutott el a Universal, a Sony és a Warner a 2024-es perektől a 2025-ös egyezségekig és a 2026-os újabb keresetekig. Összefoglalja az EU AI Act szerzői jogi és átláthatósági előírásait, valamint két streamingszolgáltató AI-tartalomra vonatkozó szabályait.

•7 min read•Szerkesztőség · Data Analytic Investments
#mesterséges intelligencia#zeneipar#szerzői jog
AI a vállalatoknál: az EU-ban 20%, Magyarországon 10,4% — Eurostat, 2025
Kutatás

AI a vállalatoknál: az EU-ban 20%, Magyarországon 10,4% — Eurostat, 2025

A cikk az Eurostat 2025-ös vállalati felmérése alapján rögzíti, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató uniós és magyar vállalatok mekkora része használ mesterségesintelligencia-technológiát, cégméret szerinti bontásban. Kiegészítésként a K&H Innovációs Index és az amerikai Federal Reserve elemzésének számait is bemutatja, a módszertani különbségekkel együtt.

•5 min read•Szerkesztőség · Data Analytic Investments
#mesterséges intelligencia#eurostat#vállalatok
Azonnali fizetés 2026-ban: uniós kedvezményezett-ellenőrzés 2025. október 9. óta, negyedévente 4,6 millió qvik fizetés Magyarországon
Kutatás

Azonnali fizetés 2026-ban: uniós kedvezményezett-ellenőrzés 2025. október 9. óta, negyedévente 4,6 millió qvik fizetés Magyarországon

A cikk rögzíti az EU azonnali fizetési rendeletének (2024/886) határidőit — köztük a kedvezményezett-ellenőrzést, amely az euróövezetben 2025. október 9. óta kötelező —, valamint a magyar azonnali fizetési rendszer és a qvik 2026-os forgalmi adatait. Források: az EKB, az EUR-Lex, a PwC Legal és az MNB negyedéves pénzforgalmi tájékoztatói.

•5 min read•Szerkesztőség · Data Analytic Investments
#azonnali fizetés#instant payments regulation#kedvezményezett-ellenőrzés