Data Analytic Investments
RIPPLE book coverRIPPLE — the book·numbered first edition·$9.99Buy now
Kutatás

AI a vállalatoknál: az EU-ban 20%, Magyarországon 10,4% — Eurostat, 2025

A cikk az Eurostat 2025-ös vállalati felmérése alapján rögzíti, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató uniós és magyar vállalatok mekkora része használ mesterségesintelligencia-technológiát, cégméret szerinti bontásban. Kiegészítésként a K&H Innovációs Index és az amerikai Federal Reserve elemzésének számait is bemutatja, a módszertani különbségekkel együtt.

S
Szerkesztőség · Data Analytic Investments
••5 min read
AI a vállalatoknál: az EU-ban 20%, Magyarországon 10,4% — Eurostat, 2025

Mennyire terjedt el valójában a mesterséges intelligencia az európai cégeknél? A legmegbízhatóbb, országok között összehasonlítható adat az Eurostat évente felvett, vállalati IKT-használati felméréséből származik. A legfrissebb, 2025-ös adatokat az Eurostat 2025. december 11-én tette közzé. Ez a cikk az uniós és a magyar számokat, a cégméret szerinti bontást, valamint két további forrás eredményeit foglalja össze — és megmutatja, miért adhatnak a különböző felmérések nagyon eltérő számokat. A szektor hátteréhez lásd a technológiai és AI-szektor oldalát.

Az uniós kép: egy év alatt 13,5%-ról 20%-ra

Az Eurostat szerint 2025-ben a legalább 10 főt foglalkoztató uniós vállalatok 20,0%-a használt legalább egy AI-technológiát. Az arány 2024-ben 13,5%, 2023-ban 8,1%, 2021-ben 7,7% volt — vagyis a 2023 és 2025 közötti két évben több mint duplájára nőtt.

A tagállamok között nagy a szórás. A legmagasabb arányt Dánia (42,0%), Finnország (37,8%) és Svédország (35,0%), a legalacsonyabbat Románia (5,2%), Lengyelország (8,4%) és Bulgária (8,5%) mutatta.

Magyarország: 10,4%, de gyors növekedéssel

Az Eurostat adatbázisa (isoc_eb_ai tábla) szerint a legalább 10 fős magyar vállalatok körében az AI-t használók aránya:

ÉvMagyarországEU-27
20212,98%7,7%
20233,68%8,1%
20247,41%13,5%
202510,37%19,95%

A magyar arány 2023 és 2025 között közel háromszorosára nőtt, de 2025-ben is nagyjából fele volt az uniós átlagnak.

Cégméret szerint: minél nagyobb a cég, annál gyakoribb

Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a méret a legerősebb különbségtevő tényező:

Cégméret (foglalkoztatott)EU-27, 2025Magyarország, 2025
10–49 fő (kisvállalat)17,00%8,70%
50–249 fő (középvállalat)30,36%15,34%
250 fő felett (nagyvállalat)55,03%39,99%
Összesen (10 fő felett)19,95%10,37%

A legnagyobb relatív lemaradás a kis- és középvállalati körben látszik: a magyar kisvállalatok aránya az uniós átlag kevesebb mint fele.

Mire használják, és mi az akadály?

Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a leggyakoribb AI-technológiák uniós szinten: írott szöveg elemzése (11,8%), képek, videók, hang generálása (9,5%), írott vagy beszélt nyelv generálása (8,8%), valamint beszéd géppel olvasható formátumra alakítása (7,2%). A legnagyobb éves növekedést a szövegelemzés (+4,9 százalékpont) és a nyelvgenerálás (+3,4 százalékpont) mutatta — ez a generatív AI-szolgáltatások terjedésével egybevág.

Az AI-t használó cégek körében a leggyakoribb cél a marketing vagy értékesítés (34,70%) és az üzleti adminisztráció, illetve vezetés szervezése (31,05%). Ágazatonként az információ és kommunikáció (62,52%), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (40,43%) és az ingatlanügyletek (24,82%) vezetnek, az építőipar 10,79%-on áll.

Azon cégek körében, amelyek fontolgatták, de nem vezettek be AI-t, a leggyakoribb ok a szakértelem hiánya (70,89%), ezt követi a jogi következmények tisztázatlansága (52,52%) és az adatvédelmi aggályok (48,83%). A jogi bizonytalanság hátterével a szabályozási tájékoztató oldal is foglalkozik.

Más felmérések, más számok

K&H Innovációs Index (2026. első félév). A K&H 2026. július 15-én közzétett felmérése szerint a megkérdezett — legalább 1 millió euró (kb. 300 millió forint) éves árbevételű, közép- és nagyvállalati körből választott — magyar cégek 58%-a használ AI-t, szemben a fél évvel korábbi 48%-kal. AI-megoldást fejleszt 36% (korábban 24%). A leggyakoribb felhasználás a szövegfordítás (39%), a szövegfeldolgozás (33%) és a marketingtámogatás (22%). A 13,3 millió eurónál nagyobb árbevételű cégeknél az arány 72%.

Federal Reserve (USA, 2026. április). A Federal Reserve FEDS Notes sorozatában Jeffrey S. Allen elemzése a Census Bureau adataira hivatkozva azt írja, hogy 2025 végére az amerikai cégek mintegy 18%-a vezetett be AI-t. Ugyanebben az elemzésben a munkavállalók körülbelül 41%-a nyilatkozott úgy (2025. november), hogy munkájához generatív AI-t használ, és a dolgozók kb. 78%-a olyan cégnél dolgozik, amely valamilyen AI-technológiát alkalmaz.

Mit mond az adat — és mit nem

Az Eurostat-adat egyértelmű trendet mutat: az AI vállalati használata az EU-ban 2023 és 2025 között 8,1%-ról 20,0%-ra nőtt, Magyarországon 3,68%-ról 10,37%-ra. A cégméret szerinti különbség mindkét szinten meghatározó.

Amit az adat nem mond: hogy a használat mennyire mély. Az Eurostat azt méri, használ-e a cég legalább egy AI-technológiát; nem méri a ráfordítást vagy a termelékenységi hatást. A K&H 58%-os és az Eurostat 10,37%-os száma nem mond ellent egymásnak: a K&H felmérés csak legalább 1 millió eurós árbevételű cégeket kérdezett, és ebben a körben az Eurostat szerint is jóval magasabb a használat (a magyar nagyvállalatoknál 39,99%). Eltér a kérdezés módja és az időpont is (Eurostat: 2025; K&H: 2026. első félév). A Federal Reserve elemzése maga is kiemeli, hogy a mintavétel, a kérdés megfogalmazása és az elemzési egység (cég vagy munkavállaló) jelentősen befolyásolja az eredményt. Különböző forrásból származó arányokat ezért csak a módszertan ismeretében érdemes egymás mellé tenni.

Továbbolvasás a dataanalyticsystem.com-on

Források

Oktatási tartalom — nem befektetési tanács.

Explore Topics

#mesterséges intelligencia#eurostat#vállalatok#magyarország#kkv#digitalizáció#statisztika
S

Written by

Szerkesztőség · Data Analytic Investments

Content creator and writer sharing insights and stories.

Share · Megosztás:XFacebookLinkedInWhatsAppTelegramE-mail

Related Research

AI és zene 2024–2026: a három nagy kiadó perei, a 2025-ös licencmegállapodások és az EU AI Act szerzői jogi kötelezettségei
Kutatás

AI és zene 2024–2026: a három nagy kiadó perei, a 2025-ös licencmegállapodások és az EU AI Act szerzői jogi kötelezettségei

A cikk bírósági iratok, kiadói és uniós közlemények, valamint szakmai sajtó alapján rögzíti, hogyan jutott el a Universal, a Sony és a Warner a 2024-es perektől a 2025-ös egyezségekig és a 2026-os újabb keresetekig. Összefoglalja az EU AI Act szerzői jogi és átláthatósági előírásait, valamint két streamingszolgáltató AI-tartalomra vonatkozó szabályait.

•7 min read•Szerkesztőség · Data Analytic Investments
#mesterséges intelligencia#zeneipar#szerzői jog
A zeneipar számai 2025-ről: 31,7 milliárd dollár, 69,6% streaming, 837 millió előfizetői fiók
Kutatás

A zeneipar számai 2025-ről: 31,7 milliárd dollár, 69,6% streaming, 837 millió előfizetői fiók

A cikk az IFPI 2026. március 18-án megjelent Global Music Report jelentése alapján rögzíti a globális hangfelvétel-piac 2025-ös bevételeit formátumok és régiók szerint. A magyar adatokat a MAHASZ legfrissebb nyilvános, 2024-es évre vonatkozó számai és az Artisjus 2025-ös jogdíjadatai egészítik ki.

•5 min read•Szerkesztőség · Data Analytic Investments
#zeneipar#ifpi#streaming
Adatközpontok áramigénye: 485 TWh 2025-ben, az IEA előrejelzése szerint 950 TWh 2030-ra
Kutatás

Adatközpontok áramigénye: 485 TWh 2025-ben, az IEA előrejelzése szerint 950 TWh 2030-ra

A cikk a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ös Energy and AI és 2026-os Key Questions on Energy and AI jelentése alapján rögzíti az adatközpontok villamosenergia-fogyasztását és az ügynökség előrejelzéseit. Kitér az uniós számokra az Európai Bizottság, valamint Írországra a CSO adatai alapján.

•5 min read•Szerkesztőség · Data Analytic Investments
#adatközpontok#villamos energia#iea