MNB Lakáspiaci jelentés, 2026. november: 6,6 százalékra lassult a drágulás, 14,9 százalék a túlértékeltség – mit mutat a jelentés a tranzakciókról, az alkuról és az új lakásokról
Egy drágulási ütem, amely egy év alatt 24,4-ről 6,6 százalékra esett, 4,1 százalékos alku, kilencezer-hétszáz eladatlan budapesti új lakás és egy túlértékeltségi mutató, amely csökken. Mit mér a jegybank jelentése, és mit nem – forrásokkal, tanácsadás nélkül.
Félévente megjelenik egy kiadvány, amely a magyar lakáspiac egészét egy helyen méri fel: a Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentése. A november 18-i kiadást Nagy Tamás igazgató és Winkler Sándor, a jegybank ingatlanpiaci elemzési főosztályának vezetője mutatta be. A Portfolio összefoglalója, az MTI-alapú Globalhír-cikk és a Pénzcentrum tudósítása alapján ez a cikk sorra veszi a fő számokat, és elmagyarázza, mit mutat egy-egy mutató. Nem hitel- vagy befektetési tanács.
| Adatlap | |
|---|---|
| Kiadvány | MNB Lakáspiaci jelentés, 2026. november 18. |
| Éves drágulás, III. negyedév | 6,6% (2025 egészében: 24,4%) |
| Negyedéves változás | II. n.év: −0,8% · III. n.év: +0,5% |
| Túlértékeltség | 17,2% (2025 vége) → 14,9% (2026. II. n.év) |
| Havi tranzakciószám | augusztus óta kb. 10 ezer (hosszú távú átlag: 12,2 ezer) |
| Átlagos alku, III. n.év | 4,1% |
| Budapesti eladatlan új lakás | kb. 9 750 |
| Átadások 2026-ban (MNB-előrejelzés) | kb. 16 700 (+38%) |
Források: Portfolio, nov. 18., Globalhír / MTI, nov. 18.
Az árak: lassulás, nem esés
A Portfolio szerint a lakásárak éves emelkedése a III. negyedévben 6,6 százalékra lassult, miközben 2025 egészében 24,4 százalék volt. Negyedéves alapon a II. negyedévben 0,8 százalékos csökkenés, a III.-ban 0,5 százalékos emelkedés volt — ezzel megszakadt a három éve tartó folyamatos drágulás. Településtípusonként a III. negyedévben Budapesten 5,3, a vidéki városokban 8,1, a községekben 4,1 százalék volt az éves drágulás.
A jegybank medián-előrejelzése a forrás szerint a IV. negyedévre országosan 1,4 százalékos negyedéves emelkedés, ami év végére kb. 3 százalékos éves ütemet jelentene. Az MNB 10 százalék alá teszi annak valószínűségét, hogy 2026 egészében nominálisan csökkenjenek az árak — és kimondja, hogy ez nem általános árcsökkenési előrejelzés.
A III. negyedéves árindexről egy korábbi blogcikk részletesen szól.
Mi a túlértékeltség
A túlértékeltség azt becsüli, mennyivel magasabbak a lakásárak annál, amit a jövedelmek, a kamatok és más alapvető tényezők indokolnának. Az MNB összetett mutatója a forrás szerint 2025 végén 17,2, a II. negyedévben 14,9 százalékos túlértékeltséget mutatott. A csökkenés oka, hogy a jövedelmek gyorsabban nőttek az áraknál: az első félévben az árak 1,2, a háztartások rendelkezésre álló jövedelme 6,7, a bérleti díjak 4,2 százalékkal emelkedtek. A túlértékeltség becslés, nem mért ár — és nem mondja meg, mikor vagy hogyan zárul a rés.
A forgalom és az alku
A Globalhír szerint augusztus óta havonta kb. 10 ezer adásvétel történik; a Portfolio szerint az év nagyobb részében ez 12 ezer körül volt, a hosszú távú átlag 12,2 ezer. A III. negyedévben a tranzakciók száma országosan 11, Budapesten 16, vidéken 9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
Az alku — a hirdetési és a végső ár közötti különbség — a forrás szerint az I. negyedévi 3,4 és a II. negyedévi 3,7 százalék után a III.-ban 4,1 százalék lett. A befektetők a Duna House adatai szerint nettó eladók voltak (Budapesten −9, vidéken −10 százalékpont), az első lakásvásárlók aránya 37–38 százalék.
A Pénzcentrum szerint 2026-ban kb. 130 ezer, 2025-ben kb. 150 ezer volt a tranzakciók száma; az OTP Ingatlanpont szakértői 2027-re kb. 120 ezret és 5 százalék körüli drágulást várnak. Ez piaci szereplő becslése, nem jegybanki adat.
Az ábra a cikkben linkelt források adatai alapján készült.
Az új lakások piaca
A jelentés legélesebb számai az új lakásokról szólnak. A Portfolio szerint Budapesten a III. negyedévben 1349 új lakás kelt el (−39% éves alapon), kb. 9750 maradt eladatlan; vidéken az eladatlan állomány kb. 8 ezer, többéves csúcs. Az első kilenc hónapban 9800 lakást adtak át (+31%), az építési engedélyek száma 22 300 (+12%).
A budapesti új lakások átlagos négyzetméterára a III. negyedévben 1,86 millió forint volt — a Wekerle Plusz 1,5 milliós határa fölött. A forrás szerint a budapesti új kínálatnak csak 16,5, a vidékinek 67 százaléka fér bele a program feltételeibe. A program feltételeiről egy korábbi blogcikk is szól.
5 dolog, amit sokan nem tudnak
- A lassuló drágulás nem áresés. A 6,6 százalék még mindig emelkedés — csak lassabb a tavalyinál.
- A túlértékeltség úgy is csökkenhet, hogy az árak nem esnek. Elég, ha a jövedelmek gyorsabban nőnek.
- Az alku a piaci erőviszonyok egyik mutatója. A 3,4-ről 4,1 százalékra nőtt érték a forrás szerint a vevők alkupozícióját mutatja.
- Az új és a használt lakás két külön piac. Budapesten az új lakások eladása közel 40 százalékkal esett.
- A „10 százalék alatti valószínűség” nem ígéret. Modellbecslés, amelyet a jegybank maga is feltételesen fogalmaz.
Összegzés
- Árak: éves drágulás 6,6%, negyedéves +0,5% a III. negyedévben.
- Túlértékeltség: 17,2%-ról 14,9%-ra.
- Forgalom: augusztus óta kb. 10 ezer adásvétel havonta; alku 4,1%.
- Új lakások: Budapesten kb. 9750 eladatlan, a négyzetméterár 1,86 millió forint.
- Az elsődleges forrás az MNB Lakáspiaci jelentése.
Kapcsolódó olvasnivaló: MNB lakásárindex, 2026. III. negyedév · Wekerle Plusz lakástakarék · Blog-archívum.
Oktatási tartalom. Nem hitel-, ingatlan- vagy befektetési tanács, és nem piaci előrejelzés. A cikk nyilvános sajtóforrásokat és a jegybank közölt becsléseit írja le; az elsődleges adatot az MNB közli. A Data Analytic Investments nem áll kapcsolatban az MNB-vel, a hivatkozott portálokkal, ingatlanirodákkal és bankokkal.
Continue on DAI
Explore Topics
Written by
Data Analytic Investments
Content creator and writer sharing insights and stories.