Mi az a CASP? Kriptoeszköz-szolgáltató a MiCA alatt — közérthetően

Ha az EU-ban egy szolgáltatónál veszel, adsz el vagy tárolsz kriptoeszközt, az a szolgáltató jellemzően egy CASP. (Saját tárcánál, magánszemélyek között vagy EU-n kívüli szolgáltatónál ez nem feltétlenül igaz.) A rövidítés a crypto-asset service provider, magyarul kriptoeszköz-szolgáltató. Ebben a cikkben megnézzük, mit jelent pontosan, és miért érdemes tudni róla.

A MiCA (az EU kriptoeszköz-piaci rendelete) szerint CASP az a jogi személy vagy vállalkozás, amelynek a tevékenysége egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása az ügyfeleinek, üzletszerűen — és amely erre a rendelet szerint jogosult.

A lényeg az utolsó szó: a CASP nem egyszerűen „egy kriptós cég", hanem engedéllyel rendelkező szolgáltató.

A MiCA tíz szolgáltatást sorol fel. Aki ezek bármelyikét üzletszerűen nyújtja az EU-ban, annak engedély kell:

1. kriptoeszközök letétkezelése és kezelése az ügyfél nevében
2. kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése
3. kriptoeszköz pénzre váltása
4. kriptoeszköz másik kriptoeszközre váltása
5. megbízások végrehajtása az ügyfél nevében
6. kriptoeszközök forgalomba hozatala (placing)
7. megbízások fogadása és továbbítása
8. tanácsadás kriptoeszközökkel kapcsolatban
9. portfóliókezelés kriptoeszközökre
10. kriptoeszközök átutalása az ügyfél nevében

Egy tőzsde például jellemzően több tételt is lefed: kereskedési platformot működtet, váltást végez, és letétben tartja az ügyfelek eszközeit.

A MiCA 59. cikke szerint az EU-ban csak két kör:

• akit CASP-ként engedélyeztek (a rendelet 63. cikke szerinti eljárásban), vagy
• bizonyos, már felügyelt pénzügyi intézmények — bank, központi értéktár, befektetési vállalkozás, piacműködtető, e-pénz-intézmény, befektetésialap-kezelő —, a MiCA 60. cikkében előírt bejelentéssel.

Az engedélyes CASP-nak abban az EU-tagállamban kell bejegyzett székhellyel rendelkeznie, ahol a szolgáltatásai legalább egy részét nyújtja; a tényleges vezetése is az EU-ban van. Az engedélye pontosan megnevezi, mely szolgáltatásokat nyújthatja.

Az engedélyt egy tagállam hatósága adja ki — Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank —, de az engedélyes szolgáltató a teljes EU-ban nyújthatja a szolgáltatásait. Ehhez nem kell minden országban irodát nyitnia: a szolgáltató a saját hatóságát értesíti, az pedig továbbítja az adatot a többi ország hatóságának. Ezt hívják „útlevélnek" (passporting).

Magyarországon a MiCA-t a Kriptotörvény (2024. évi VII. törvény) egészíti ki, az illetékes hatóság az MNB. 2025. július 1-jétől itt kriptoeszköz-szolgáltatást MiCA-engedéllyel lehet nyújtani — vagy egy másik EU-országban kapott engedéllyel, „útlevéllel".

Mert az engedély ellenőrizhető. Az ESMA (az EU értékpapír-piaci hatósága) nyilvános listát vezet az engedélyes szolgáltatókról; az adatokat a tagállami hatóságok küldik. Érdemes megnézni — de ha valaki épp nem szerepel benne, az önmagában még nem bizonyítja, hogy nincs engedélye, mert a frissítés késhet. Ilyenkor a nemzeti hatóság (nálunk az MNB) listáját is érdemes megnézni.

A MiCA azt is kimondja: aki nem engedélyes szolgáltató, az nem használhat olyan nevet, cégnevet vagy marketinget, és nem tehet semmi olyat, ami azt sugallja, hogy az — vagy összetéveszthető vele.

Hogyan nézd meg a nyilvántartást lépésről lépésre? Erről szól az előző cikkünk: Hogyan nézd meg, engedélyes-e egy kriptoszolgáltató?

• CASP = engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltató az EU-ban.
• Tíz szolgáltatáshoz kell engedély: a tárolástól a váltáson át a tanácsadásig.
• Egy tagállami engedély az egész EU-ban érvényes.
• Magyarországon az illetékes hatóság az MNB; 2025. július 1. óta engedély (vagy uniós útlevél) kell.
• Az engedély ellenőrizhető — és érdemes is ellenőrizni.

A sorozat következő része: mi változott, amikor véget ért a MiCA átmeneti időszaka?

Oktatási tartalom, nem befektetési, jogi vagy adótanácsadás. A jogszabály hivatalos szövege az EU Hivatalos Lapjában olvasható; ez az összefoglaló nem helyettesíti.