Ha bevonnák a 20 000 forintost: hol lenne a valódi kockázat?
A forgalomban lévő készpénz értékének nagyjából 77 százaléka húszezres. Bevonásról nincs döntés, de érdemes végiggondolni: ha lenne, a hivatalos csatornákon azonosítás van. A figyelem oda kellene, ahol nincs: az engedély nélküli pénzváltókhoz.
Előre: a Magyar Nemzeti Bank nem jelentette be a mostani 20 000 forintos bevonását. Ez a cikk gondolatkísérlet. Ha egyszer napirendre kerülne, a hatóságoknak nem a bankfiókokat kellene figyelniük, mert ott már ma is azonosítás van. A kockázati pont ott van, ahol az azonosítás kimarad: az engedély nélküli pénzváltásnál.
Adatlap
| 2026. június 30. (MNB) | |
|---|---|
| Forgalomban lévő készpénz | 9693,1 milliárd Ft |
| Forgalomban lévő bankjegyek | 756,7 millió darab |
| Ebből 20 000 forintos | 372,5 millió darab (49,2%) |
| A 20 000 forintosok darabszámának változása egy év alatt | +9,0% |
| A 20 000 forintosok névértéke (számítás: 372,5 millió × 20 000 Ft) | kb. 7450 milliárd Ft, a készpénz kb. 77%-a |
| Bevonásról szóló döntés | nincs |
Forrás: MNB, Féléves jelentés 2026, 4. táblázat és 10. ábra.
Miért éppen a húszezres?
A legnagyobb címlet hordozza a készpénz értékének döntő részét. Az MNB jelentése szerint a 2026-os növekedés is elsősorban ezt a címletet érintette. Ugyanez a jelentés írja, hogy a lefoglalt forinthamisítványok döntő többsége a 10 000 és a 20 000 forintos bankjegyek közül került ki.
A nagy címlet kis helyen sok értéket tárol. Az Európai Központi Bank 2016-ban ezért döntött úgy, hogy az 500 eurós bankjegyet nem gyártja tovább. Az indoklás szerint az aggályok arra vonatkoztak, hogy a címlet tiltott tevékenységet könnyíthet (OCCRP, 2016). A forgalomban lévő 500 eurósok érvényesek maradtak.
Hogyan zajlik egy bevonás Magyarországon?
Van rá élő minta. A régi 20 000 forintos 2017. december 31-ig volt fizetőeszköz. Utána a bankok és a posta még három évig díjmentesen átváltották, az MNB pedig 20 évig, 2037. december 31-ig cseréli (MNB, bevonási GYIK).
Egy bevonásnál tehát nem az a kérdés, hogy a pénz „eltűnik-e”. A kérdés az, hogy melyik csatornán jut vissza, és ott ki látja, kié.
A hivatalos csatornákon ma is van azonosítás
A pénzmosás elleni törvény (Pmt.) 6. § (1) i) pontja szerint a háromszázezer forintot elérő pénzváltásnál ügyfél-átvilágítás kötelező (2017. évi LIII. törvény). A bankok szokatlan ügyletek esetén jelentési kötelezettséggel is tartoznak.
Aki tehát egy bankfiókban vagy az MNB pénztáránál nagy tételben hoz be bevont húszezreseket, azonosítják. Ha a pénz eredete nem tisztázható, a jelentés a hatósághoz megy. Ez a csatorna magától szűr.
Hol nyílna rés?
Ott, ahol a pénz azonosítás nélkül cserél gazdát. Magyarországon az üzletszerű pénzváltás az MNB engedélyéhez kötött tevékenység. Aki engedély nélkül vált, az ügyfél-átvilágítást sem végzi el.
Ez nem elméleti kockázat. Az MNB az elmúlt években több engedély nélküli pénzváltót bírságolt, és több esetben büntetőfeljelentést tett (Economx, 2020; Pénzcentrum, 2023; Portfolio, 2024).
Egy bevonás idején egy ilyen szereplő kínálhatná azt, amit a bank nem: régi húszezrest „csendben” devizára vagy új bankjegyre cserélni, kérdés nélkül, felárért. A bevont pénz így tisztán, azonosítás nélkül jutna vissza a rendszerbe, a hivatalos csatornán pedig már valaki más nevén.
Ebből egy egyszerű felügyeleti logika következik. A hatóság figyelmét nem kell szétszórni a több ezer bankfiók között, hiszen ott a szűrő működik. A figyelmet oda kell összpontosítani, ahol a szűrő hiányzik: az engedély nélküli pénzváltásra és a nagy tételű, váratlan készpénzforgalmú vállalkozásokra.
Mit mutatott India?
India 2016 novemberében egyik napról a másikra bevonta az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket. Az indiai jegybank 2018-as éves jelentése szerint a bevont érték 99,3 százaléka visszakerült a bankrendszerbe (The Wire, 2018). A kritikusok szerint ez azt jelezte, hogy az el nem számolt készpénz nagy része közvetítőkön keresztül, más nevén visszatalált (Business Today, 2018).
A tanulság: a bevonás önmagában nem szűri ki a fekete pénzt. A kapuőröknél dől el, hogy a visszaáramlás látható-e.
Mit nem jelent ez a cikk?
- Nem állítja, hogy a 20 000 forintos bevonása napirenden lenne. Az MNB ilyet nem jelentett be.
- Nem állítja, hogy a húszezresek tartása gyanús. A készpénz legális, és a lakosság nagy része így takarékoskodik vagy fizet.
- Nem állítja, hogy minden pénzváltó gyanús. Az engedéllyel működő pénzváltók azonosítanak és jelentenek. A rés az engedély nélküli tevékenységnél van.
- A 77 százalék saját számítás az MNB darabszámából és a teljes készpénzállományból. A teljes állomány az érméket is tartalmazza, az arány ezért kerekített becslés.
Az élő devizaadatok a piaci megfigyelés oldalon láthatók, a szabályozási hátteret pedig a szabályozási követő és a MiCA-követő gyűjti. A fogalmakat (ügyfél-átvilágítás, AML) a szójegyzék magyarázza.
Források
- MNB: Féléves jelentés – beszámoló az MNB 2026. első félévi tevékenységéről (4. táblázat, 10. ábra) – https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-feleves-jelentes-2026-hun-vegleges.pdf
- MNB: Bevont forintbankjegyek – gyakran ismételt kérdések (2021. január 1.) – https://www.mnb.hu/letoltes/bevonasi-gyik-2021-01-01.pdf
-
- évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.), 6. § (1) i) – https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700053.tv
- Economx: Bírság és feljelentés engedély nélküli pénzváltás miatt (2020. július 13.) – https://www.economx.hu/vallalatok/2020/07/13/hanifa-birsag-mnb-penz-valuta-penzvalto-bunteto-feljelentes-rendorseg-terrorizmus-penzmosas-709765/
- Pénzcentrum: Illegális pénzváltóra csapott le az MNB (2023. június 15.) – https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20230615/illegalis-penzvaltora-csapott-le-az-mnb-csaknem-masfel-evig-mukodtek-engedely-nelkul-1138093
- Portfolio: Feljelentést tesz az MNB egy engedély nélküli pénzváltó ellen (2024. április 29.) – https://www.portfolio.hu/bank/20240429/feljelentest-tesz-az-mnb-egy-engedely-nelkuli-penzvalto-ellen-683259
- OCCRP: Europe to stop printing 500 euro banknote (2016. május) – https://occrp.org/en/news/europe-to-stop-printing-500-euro-banknote
- The Wire: RBI says 99.3% of scrapped money returned to the banking system (2018. augusztus 29.) – https://thewire.in/banking/rbi-says-99-3-of-scrapped-money-returned-to-the-banking-system
- Business Today: RBI says 99.3% demonetised notes were returned (2018. augusztus 29.) – https://www.businesstoday.in/amp/latest/economy-politics/story/rbi-says-99pc-demonetised-notes-were-returned-10-major-points-108971-2018-08-29
Kapcsolódó a dataanalyticsystem.com-on
Continue on DAI
Explore Topics
Written by
Data Analytic Investments
Content creator and writer sharing insights and stories.