Digital Fairness Act: mit javasolt az Európai Bizottság 2026. november 11-én, és mi jön ezután

Az Európai Bizottság 2026. november 11-én bemutatta a Digital Fairness Act (DFA), magyarul nagyjából „digitális méltányossági jogszabály” javaslatát. Ez az uniós fogyasztóvédelmi szabályok frissítése az online vásárlásra és a digitális szolgáltatásokra (a Bizottság sajtóközleménye, IP/26/2407). Ugyanazon a napon javasolta a fogyasztóvédelmi együttműködési (CPC) rendelet módosítását is. Ezzel a Bizottság nagy, határokon átnyúló ügyekben maga vizsgálhatna és bírságolhatna. Megjelent egy kérdés-felelet dokumentum és a DFA teljes jogszabályszövege is.

A cikk összefoglalja, mit tartalmaz a javaslat, kire vonatkozna, és mi nyitott még. Ez javaslat. Ma még semmi sem kötelező belőle sem a vállalkozásokra, sem a fogyasztókra.

A táblázat forrásai: a javaslat szövege és a sajtóközlemény.

A csomag három jogszabálytervezetből áll (sajtóközlemény):

• a Digital Fairness Act, rendeleti formában;
• egy irányelv a fogyasztói jogokról szóló irányelv módosításáról, amely egyes online tájékoztatási szabályokat egyszerűsít;
• a CPC-rendelet felülvizsgálata, a fogyasztóvédelmi jog érvényesítéséről.

A DFA teljes egészében hatályon kívül helyezné a 2005-ös, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet (UCPD). Annak tartalma, például az általános tilalom és a minden esetben tiltott gyakorlatok listája, átkerül az új rendeletbe (a javaslat indokolása). Az irányelvből rendelet lesz, így a szabályok közvetlenül alkalmazandók lennének, nemzeti átültető törvény nélkül (kérdés-felelet).

A sajtóközlemény és a kérdés-felelet alapján:

• Manipulatív dizájn („dark patterns”). Frissül a minden körülmények között tiltott gyakorlatok listája. Példák: hamis fogyóban-állítás („Már csak 1 darab”), a nemet mondó vásárló megszégyenítése, előre bejelölt négyzetek vagy automatikusan kosárba tett tételek.
• Függőséget keltő funkciók. A fogyasztó kikapcsolhatná például a videók automatikus lejátszását és a saját tevékenységéhez nem kötődő értesítéseket.
• Játékon belüli virtuális pénzek. A cégeknek meg kell mutatniuk, mennyit érnek ezek a vásárlások valódi pénzben. Kiskorúaknál a virtuális pénz alapból ki lenne kapcsolva.
• Szerencsejátékszerű funkciók. A „loot box”, a pay-to-win és a pay-to-progress megoldások tiltottak lennének kiskorúak esetében.
• Influenszerek. A fizetett promóciót egyértelműen fel kell tüntetni. A márkáknak és ügynökségeknek kell gondoskodniuk arról, hogy az influenszerek betartsák a szabályokat.
• Személyre szabás. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) már tiltja, hogy az online platformok kiskorúakat személyre szabott hirdetéssel célozzanak, vagy érzékeny adatokat, például egészségügyi adatot használjanak erre. A DFA ezt kiterjesztené minden weboldalra és alkalmazásra. Tiltaná azt is, hogy kiskorúak vagy kiszolgáltatott fogyasztók magasabb, személyre szabott árat lássanak.
• Árak. A teljes árat, díjakkal és adókkal együtt, már az elején mutatni kell. Ez gyakorlatilag megszüntetné a „csepegtetett” árazást. Virtuális sorban, például jegyvásárláskor, valós időben kell mutatni az aktuális és a lehető legmagasabb árat. A jegyviszonteladóknak fel kell tüntetniük az eredeti árat, a jegytípust és a helyet.
• Előfizetések. Egyszerű lemondási lehetőség, tájékoztatás a próbaidő vége vagy az automatikus megújítás előtt, és kifejezett megerősítés, mielőtt az ingyenes próbaidő fizetős szerződéssé válik.
• Emberi ügyintéző és AI-ügynökök. A fogyasztó kérhetne emberi ügyfélszolgálatot, ha más út nem vezet eredményre. A sajtóközlemény egyértelmű jogokat említ arra az esetre is, ha a fogyasztó AI-ügynököt használ a vásárláshoz.

A Bizottság szerint a DFA minden olyan vállalkozásra vonatkozna, amely fogyasztóknak szóló kereskedelmi gyakorlatot folytat, nem csak az online platformokra. Ez lényeges különbség a DSA-hoz képest, amely csak online platformokra vonatkozik (kérdés-felelet). A mostani UCPD már most kiterjed az EU-n kívüli kereskedőkre is, ha uniós fogyasztókat céloznak (javaslat). A CPC-módosítás szerint az EU-n kívüli cégeknek uniós jogi képviselőt kellene kijelölniük (sajtóközlemény).

Ma a fogyasztóvédelmi jogot a nemzeti hatóságok érvényesítik, a Bizottság csak koordinál. A CPC-javaslat szerint a Bizottság közvetlenül léphetne fel, ha egy jogsértés várhatóan a tagállamok legalább kétharmadában érinti a fogyasztókat, és ezek az EU népességének legalább kétharmadát adják, valamint a cég nem kkv. Ilyenkor a nemzeti hatóságoknak le kellene állniuk a saját vizsgálatukkal. A bírság elérhetné a világszintű éves árbevétel 6%-át (kérdés-felelet). A CPC-hálózat 2020 óta több mint 30 összehangolt fellépést folytatott (sajtóközlemény).

A Bizottság hatásvizsgálata évi 13,7 milliárd euróra becsüli a fogyasztói kár csökkenését. A vállalkozások éves visszatérő költségét 1,2 milliárd euróra, az átfedések kiszűrése után 678 millió euróra teszi (a javaslat indokolása). Ezek a Bizottság becslései, nem mért eredmények.

• 2024: a digitális méltányossági célzott felülvizsgálat (Fitness Check) hiányosságokat talált az online fogyasztóvédelemben (sajtóközlemény).
• 2025. július 17. – október 24.: nyilvános konzultáció, 3341 válasszal. Egy nagy kampányon kívüli 1733 válasz közül 72% támogatott új, kötelező uniós szabályokat a manipulatív dizájnra, 68% az influenszermarketingre (javaslat).
• 2026. július 3.: a Szabályozói Ellenőrző Testület fenntartásokkal, de kedvező véleményt adott a hatásvizsgálatról (javaslat).
• 2026. november 11.: a Bizottság bemutatta a javaslatokat.

A megjelenés előtt az EUobserver egy kiszivárgott tervezetről írt (november 10.). A BEUC fogyasztóvédelmi szervezet üdvözölte az influenszerek kötelező tájékoztatását. Az EDRi digitális jogi szervezet szerint a függőséget keltő funkciók kikapcsolhatóságára épülő megoldás bizonytalanságot hagyhat. Ezek a vélemények a kiszivárgott tervezetre vonatkoznak, nem a végleges szövegre.

• A végleges szöveg. A sajtóközlemény szerint a javaslatokat most az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja. Mindkettőnek el kell fogadnia, mielőtt bármi jogszabállyá válik (sajtóközlemény).
• Parlamenti bizottság és jelentéstevő. 2026. november 13-án a Parlament Jogalkotási Obszervatóriuma még nem mutatott eljárási oldalt a 2026/0356 (COD) számhoz. Felelős bizottság és jelentéstevő itt nem igazolható.
• A Tanács álláspontja. A fenti forrásokban nincs közzétett tanácsi menetrend.
• Kezdő időpont. A tervezet szerint a rendelet a hatálybalépés után 12 hónappal lenne alkalmazandó, de ez szögletes zárójelben, kitöltendő helyként szerepel (javaslat, 40. cikk). Naptári dátum még nem adható meg.
• Az AI-ügynökös jogok részletei. A sajtóközlemény említi őket, a kérdés-felelet nem fejti ki.

• Európai Bizottság, IP/26/2407 sajtóközlemény, 2026. november 11.
• Európai Bizottság, kérdés-felelet, QANDA/26/2408
• A Digital Fairness Act javaslata, COM(2026) 1100 final
• Európai Parlament, Jogalkotási Obszervatórium
• EUobserver, 2026. november 10.

Oktatási tartalom, nem jogi és nem befektetési tanács.