Október 23.: az 1956-os forradalom és szabadságharc története, és az 1989-es köztársaság

Október 23. Magyarország egyik nemzeti ünnepe, és egyszerre két eseményre emlékezik. 1956-ban ezen a napon kezdődött a forradalom és szabadságharc. 1989-ben ugyanezen a napon kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. 2026-ban a forradalom 70. évfordulója van. Ez a cikk sorra veszi, mi történt, milyen számokat közölnek a források, és hogyan emlékeznek ma. A számok mögött mindenhol linkelt forrás áll. Ahol a források eltérnek, tartományt adunk meg.

AI-illusztráció (művészi ábrázolás).

A második világháború után Magyarország szovjet befolyás alá került. 1948 után Rákosi Mátyás vezetésével sztálini típusú diktatúra épült ki. A politikai rendőrség (ÁVO, később ÁVH) koncepciós pereket vezetett és embereket telepített ki. A magyar Wikipédia összefoglalója szerint az államvédelemnek kb. 28 ezer munkatársa és kb. 40 ezer besúgója volt. A kényszerű kollektivizálás és a hibás gazdaságpolitika szegénységet okozott.

1953-ban meghalt Sztálin. A szovjet vezetés kérésére Rákosi lemondott a miniszterelnökségről, utódja Nagy Imre lett. Ezt nevezik „olvadásnak”: amnesztia jött, bezárták az internálótáborokat, és csökkentek a parasztságra rakott terhek (Wikipédia). 1955-ben Rákosi visszaszorította Nagyot, aki minden tisztségét elvesztette (Britannica).

1956 februárjában a szovjet párt XX. kongresszusán Hruscsov bírálta a sztálini korszakot. A Britannica ezt a beszédet tartja az elégedetlenség egyik kiváltójának. Budapesten az 1954-ben újjáalakult Petőfi Kör vitái lettek a nyílt beszéd fórumai. Rákosi ezt próbálta elfojtani, de 1956. július 18-án leváltották, helyére Gerő Ernő lépett. Júniusban a lengyelországi Poznańban munkásfelkelés tört ki. Október 6-án pedig kb. 200 ezer ember vett részt a korábban kivégzett Rajk László és társai újratemetésén (Wikipédia).

Október 22., este. A budapesti műegyetemisták nagygyűlésen elfogadták a 16 pontot. Az első pont a szovjet csapatok kivonását követelte. A többi között szerepelt Nagy Imre kormányra hozása, a többpárti, titkos választás, a szólás- és sajtószabadság, és a Sztálin-szobor eltávolítása. Az utolsó pont tüntetést hirdetett október 23-ra, a Bem-szoborhoz.

Délután: a Bem-szobor. A Wikipédia szerint kb. 20 ezer ember gyűlt össze. Itt vágta ki valaki a zászló közepéből a Rákosi-féle címert. A magyar Wikipédia szerint hamarosan sok zászlót ugyanígy átalakítottak. A lyukas zászló így lett a forradalom jelképe.

Este: a Parlament előtt. Este hat órára kb. 200 ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren és a környező utcákban. Nagy Imre este kilenc körül szólt a tömeghez a Parlament ablakából (Wikipédia). Gerő Ernő este nyolckor elmondott rádióbeszéde tovább szította az indulatokat (Wikipédia).

21:30: a Sztálin-szobor. A tömeg ledöntötte a kb. 8–10 méteres szobrot. Csak a csizmák maradtak a talapzaton (Wikipédia).

Éjszaka: a Rádió. A tüntetők egy része a Bródy Sándor utcai rádióépülethez ment, hogy beolvassák a követeléseket. Az épületet védő ÁVH tüzet nyitott. Az ostrom éjféltől reggel nyolc körülig tartott (Wikipédia). A tüntetésből fegyveres felkelés lett.

Az idővonal a cikkben linkelt források alapján készült.

Október 24-én Nagy Imre lett a miniszterelnök (Wikipédia). Budapesten több felkelőcsoport alakult. Az egyik legismertebb a Corvin közben harcolt, a Józsefváros szívében (Wikipédia).

Október 25-én a Kossuth téren sortűz dördült a fegyvertelen tömegre („véres csütörtök”). Az áldozatok száma vitatott. Az ENSZ-jelentés 61 halottat közölt; más becslések több száz, egyesek akár kb. ezer halottról szólnak (magyar és angol Wikipédia).

Október 28-án a kormány tűzszünetet hirdetett. Bejelentette az ÁVH feloszlatását és a szovjet csapatok kivonását Budapestről (Wikipédia). Október 30-án Nagy Imre bejelentette az egypártrendszer megszűnését (Wikipédia). Ugyanezen a napon ostrom zajlott a Köztársaság téri pártház körül, mindkét oldalon halottakkal.

November 1-jén a kormány kimondta Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből (Wikipédia). (A Varsói Szerződés a szovjet vezetésű katonai szövetség volt.)

November 4-én hajnalban a szovjet hadsereg általános támadást indított („Forgószél hadművelet”). A Wikipédia szerint ekkorra 17 szovjet hadosztály volt az országban. Ugyanaznap reggel Szolnokon Kádár János kikiáltotta a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt” (Wikipédia). A Corvin köz környékén november 9-ig folyt ellenállás. A szovjet csapatok november 10-re felülkerekedtek, a Csepelen és Dunaújvárosban kitartó csoportok november 11-ig harcoltak (Wikipédia).

Az áldozatok számáról a források tartományt adnak. Magyar oldalon kb. 2500–3000 halott és 13–20 ezer sebesült. A szovjet oldalon kb. 700 halott (699 és 722 közötti adatok). Egy 1993-ban nyilvánosságra hozott összesítés 2652 magyar és 720 szovjet halottat közöl (magyar és angol Wikipédia).

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint kb. 200 ezer ember hagyta el az országot. Kb. 180 ezren Ausztriába, kb. 20 ezren Jugoszláviába mentek. A magyar Wikipédia kb. 176 ezres alsó becslést is említ.

A befogadás gyors volt. A UNHCR szerint kb. 180 ezer embert 37 országba telepítettek tovább:

Forrás: UNHCR. Kerekített adatok.

1957-től sorozatos perek következtek. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egyik kutatója szerint 1957 májusáig közel 40 ezer embert tartóztattak le. Az angol Wikipédia összesítése szerint kb. 26 ezer ember került bíróság elé, kb. 22 ezret ítéltek el, kb. 13 ezret internáltak (internálás: bírói ítélet nélküli fogva tartás). A kivégzettek számát leggyakrabban kb. 229-re teszik. Más becslések akár kb. 350-ről szólnak.

Nagy Imrét titkos perben ítélték halálra, és 1958. június 16-án kivégezték (Britannica). Vele együtt végezték ki Maléter Pált és Gimes Miklóst. Holttestüket 1961-ben titokban, álnéven temették el az Új köztemető 301-es parcellájában (Nemzeti Örökség Intézete, 2018).

AI-illusztráció (művészi ábrázolás).

1989. június 16-án, a kivégzés 31. évfordulóján, Nagy Imrét és társait ünnepélyesen újratemették. A BBJ szerint kb. 250 ezer ember vett részt. A Hősök terén öt koporsó mellett egy hatodik, üres koporsó is állt. Ez a többi áldozatot jelképezte. A Legfelsőbb Bíróság ugyanabban az évben rehabilitálta Nagy Imrét (Britannica).

1990. október 18-án az Országgyűlés elfogadta az alkotmány átfogó módosítását (1989. évi XXXI. törvény). Ez kb. száz rendelkezést változtatott meg, és október 23-án lépett hatályba (Wikipédia). Aznap délben az ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A Kossuth téren tízezrek voltak jelen (We Love Budapest). A „Népköztársaság” elnevezés ezzel megszűnt.

Sematikus ábra. Egyszerűsített, nem méretarányos.

Az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-án elfogadta az 1990. évi XXVIII. törvényt „az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról”. A törvényt május 8-án hirdették ki. Az 1. § kimondja: az Országgyűlés az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg. A 2. § október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja, a forradalom kezdetének és az 1989-es köztársaság-kikiáltásnak a napjaként. A törvény preambuluma az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz mérte 1956 jelentőségét.

Munkajogi szempontból október 23. munkaszüneti nap. A munka törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény) 102. § (1) bekezdése sorolja fel a munkaszüneti napokat; október 23. ezek között van (lásd egy 2013-as módosító javaslat szövegét is).

• A lyukas zászló. Sok helyen kitűzik a középen kivágott nemzeti zászlót, az 1956-os tüntetők gesztusának emlékére (Wikipédia).
• Kossuth tér. A tér 2012–2014-es átépítésekor a föld alatt, egy szellőzőalagútban emlékhely készült az október 25-i sortűz áldozatainak (Wikipédia). A téren a Nemzeti Örökség Intézete leírása szerint jelképes sír is áll, névtáblákkal és üresen hagyott hellyel az ismeretlen halottaknak.
• A Rádió. A Bródy Sándor utca 5–7. alatti egykori rádióépületen két kis emléktábla őrzi az ostrom emlékét (Atlas Obscura).
• Corvin köz. Az egyik legismertebb felkelőcsoport egykori bázisa a VIII. kerületben, a Corvin mozi körül.
• 301-es parcella. A rákoskeresztúri Új köztemetőben a 298-as, 300-as és 301-es parcella a Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely (NÖRI, 2018).
• Terror Háza. Az Andrássy út 60. alatti múzeum 2002. február 24-én nyílt meg. A nyilas és a kommunista diktatúrát mutatja be, és az épületben fogva tartott emberekre emlékezik (Wikipédia). Kiállításának szemléletéről történészek és újságírók között vita folyik.

AI-illusztráció (művészi ábrázolás).

1. A diákok már 1956-ban kérték március 15-ét ünnepnek. A 16 pont 14. pontja a Kossuth-címer visszaállítását és azt követelte, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen (16 pont, MEK).
2. A Sztálin-szoborból csak a csizma maradt. A teret ezután „Csizma térnek” is hívták (Wikipédia). A csizmák másolata ma a Memento Parkban látható, amely 1993. június 29-én nyílt meg (Wikipédia).
3. A forradalom egybeesett a szuezi válsággal. Izrael október 29-én támadta meg Egyiptomot, Nagy-Britannia és Franciaország október 31-én csatlakozott. A források szerint ez megnehezítette, hogy a Nyugat egységesen lépjen fel a magyarországi szovjet beavatkozással szemben (Wikipédia).
4. „Vér a vízben”. 1956. december 6-án, a melbourne-i olimpián a magyar vízilabda-válogatott 4–0-ra verte a szovjet csapatot az elődöntőben. A meccs nagyon durva volt, a magyarok később aranyérmet nyertek (Wikipédia).
5. A 301-es parcella története bonyolult. Nagy Imrét és társait 1961-ben álnéven, kátránypapírba csavarva temették el. A 301 kopjafát 1989-ben az Inconnu művészcsoport készítette. A parcellában 1945 előtti tettekért kivégzett volt csendőrök is nyugszanak, ezért a hely emlékezete összetett. Teljes, pontos névsort a hiányos nyilvántartás miatt szinte lehetetlen összeállítani (NÖRI, 2018).

• 1956. október 23.: kb. 200 ezer ember a Parlament előtt; harc a Rádiónál.
• November 1.: semlegesség és kilépés a Varsói Szerződésből; november 4.: szovjet támadás.
• Kb. 2500–3000 magyar halott, kb. 200 ezer menekült, kb. 229 kivégzés (egyes becslések szerint akár kb. 350).
• 1989: június 16-án újratemetés, október 23-án a köztársaság kikiáltása.
• 1990. évi XXVIII. törvény: október 23. nemzeti ünnep.

Kapcsolódó olvasnivaló: Kutatási archívum.

Oktatási tartalom. A cikk történeti ismeretterjesztés, nem politikai állásfoglalás. A számok a linkelt forrásokból származnak; ahol a források eltérnek, tartományt adtunk meg. Az „AI-illusztráció” jelölésű képek nem fényképek.