A Budapest Honvéd labdarúgásának története 1909-től: a Kispesti AC-tól az Aranycsapaton át a Bozsik Arénáig
Egy kispesti tanár egyesületéből lett Puskás, Kocsis és Bozsik klubja. A Honvéd története 1909-től 2026 őszéig: névváltások, 14 bajnoki cím, 8 kupagyőzelem, 1956, a Bozsik Aréna és a visszatérés az élvonalba.
Egy kispesti tanár egyesületéből lett a világ egyik leghíresebb klubcsapata. 2026 nyarán, egy hároméves másodosztályú kitérő után, a régi nevével tért vissza az élvonalba.
A cikk nyilvános forrásokat foglal össze. Ahol a források eltérnek, jelezzük.
| Adatlap | |
|---|---|
| Alapítás | 1909. augusztus 3., Kispesti Atlétikai Club |
| Név a 2026/27-es idénytől | Kispest–Honvéd FC |
| Stadion | Bozsik Aréna, kb. 8200 ülőhely |
| Magyar bajnoki cím | 14 |
| Magyar Kupa | 8 |
| Tulajdonos | Arago Sport Kft. (2024 óta) |
Források: RSSSF – bajnokok, RSSSF – kupadöntők, Telex, 2021, Telex, 2024, hvg.hu, 2026.
1909–1949: egy kispesti egyesület
A klubot Varga Bálint tanár alapította 1908-ban, Kispesti Atlétikai Club néven. Az alapszabályt csak 1909. augusztus 3-án fogadták el, ezért ezt a napot tartják az alapítás dátumának.
Kispest akkor még önálló település volt. Csak 1950. január 1-jén lett Budapest része, Nagy-Budapest létrejöttével.
Az első évtizedekben a csapat inkább falusi klub volt, mérsékelt sikerekkel. Az első nagy trófea az 1926-os Magyar Kupa: a döntőben újrajátszás után 3–2-re verték a BEAC-ot. A klub 1926 és 1944 között Kispest FC, utána ismét Kispesti AC néven szerepelt.
Az 1930-as években idősebb Puskás Ferenc játszott itt, az 1940-es években edzőként is dolgozott. A fia és Bozsik József már a kispesti csapatban futballozott, amikor fordult a történelem.
1949: jön a hadsereg
1949-ben a Honvédelmi Minisztérium átvette a klubot. A „honvéd” szó a haza védőjét, vagyis a katonát jelenti: a csapat a hadsereg klubja lett.
A háttérben Sebes Gusztáv szövetségi kapitány állt. A forrás szerint olyan válogatottat akart, amely egy-két klubra épül. Az MTK az államvédelemhez került, a Ferencvárost alkalmatlannak ítélték, így esett a választás Kispestre.
A katonai behívó révén jött Kocsis Sándor, Czibor Zoltán és Budai László a Ferencvárosból, Lóránt Gyula a Vasasból és Grosics Gyula kapus. Puskás és Bozsik már ott volt.
Az Aranycsapat klubja
Az új Honvéd öt bajnokságot nyert hat év alatt: 1949–50, 1950, 1952, 1954 és 1955.
A válogatott, az Aranycsapat 1950 és 1956 között 69 meccsből egyet veszített el. 1952-ben olimpiai bajnok lett, 1954-ben Bernben 3–2-re kikapott az NSZK-tól a vb-döntőben. A forrás szerint a keret többsége a Honvédban játszott.
1953. november 25-én a Wembleyben 105 000 néző előtt 6–3-ra nyert a magyar csapat. Puskás kétszer, Bozsik egyszer, az MTK-s Hidegkuti háromszor talált be.
1956: Bilbao, Brüsszel, emigráció
Az 1956–57-es BEK-ben a Honvéd az Athletic Bilbaóval került össze. Idegenben 3–2-re kikapott. Közben Budapesten leverték a forradalmat. A visszavágót Brüsszelben, a Heysel Stadionban játszották: 3–3. A Honvéd 6–5-ös összesítéssel kiesett.
A brüsszeli meccs elején megsérült a Honvéd kapusa. Cserélni akkor nem lehetett, ezért Czibor Zoltán állt a kapuba.
A játékosok ezután nem tértek haza. Guttmann Béla szervezésében Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Brazíliában játszottak. A FIFA a csapatot illegálisnak nyilvánította. Puskás a Real Madridhoz, Kocsis és Czibor a Barcelonához igazolt. Bozsik, Budai, Lóránt és Grosics hazatért.
1964–1993: a második aranykor
1964-ben kupát nyert a klub, 1965–66-ban a KEK negyeddöntőjéig jutott, ott a Liverpool ejtette ki. 1978–79-ben az UEFA-kupa negyeddöntőjében az MSV Duisburg idegenben lőtt gólokkal jutott tovább, 4–4-es összesítés után.
1980-ban, Tichy Lajos edzősége alatt jött 25 év után az első bajnoki cím. Ezt további hét követte:
| Korszak | Bajnoki címek | Db |
|---|---|---|
| 1949–1955 | 1949–50, 1950, 1952, 1954, 1955 | 5 |
| 1979–1993 | 1979–80, 1983–84, 1984–85, 1985–86, 1987–88, 1988–89, 1990–91, 1992–93 | 8 |
| 2016–17 | 2016–17 | 1 |
| Összesen | 14 |
Forrás: RSSSF.
1985-ben és 1989-ben bajnokság és kupa is jutott. 1993–94-ben a Bajnokok Ligájában a Manchester United 5–3-as összesítéssel búcsúztatta a csapatot.
1991–2024: nevek és tulajdonosok
1991-ben a klub Kispest-Honvéd FC lett, 2003-tól Budapest Honvéd FC. 2003-ban kiesett, egy év múlva visszajutott. 2004 októberében a működtető cég adótartozás miatt felszámolás alá került. Új cég vette át a helyét, azzal a feltétellel, hogy a tartozást rendezik.
2006-tól George F. Hemingway amerikai üzletember vezette a klubot. Ebben az időszakban 2007-ben és 2009-ben kupát nyert. 2017. május 27-én az utolsó fordulóban 1–0-ra legyőzte a Videotont, és 24 év után megszerezte 14. bajnoki címét.
2019 áprilisában a Reditus Equity Zrt. vásárolta meg a klubot működtető kft.-t. 2020. június 3-án a Puskás Arénában 2–1-re verte a Mezőkövesdet, ez volt a nyolcadik kupagyőzelem.
2023-ban a csapat kiesett az NB I-ből. 2024. augusztus 15-én bejelentették: a Leisztinger Tamáshoz köthető Arago Sport Kft. lett az új tulajdonos.
A Bozsik Aréna
A régi kispesti stadionban 2018. augusztus 5-én játszottak utoljára, 1–0 a Paks ellen. A bontás 2019 februárjában kezdődött. Két évig a Honvéd az MTK stadionjában játszott.
Az új arénát 2021. július 24-én avatták, a Villarreal B elleni 0–0-val. Egy ejtőernyős katona hozta le a labdát. A kezdőrúgást Bozsik Péter és Puskás Ferenc dédunokája végezte el. A Telex szerint a stadion kb. 8200 ülőhelyes, UEFA 4-es kategóriájú, és nagyjából egy évet késett. A tervezett 4,98 milliárd forintos költség 17 milliárdra nőtt.
A hvg.hu 2025. novemberi cikke szerint az állam a klubnak adja át az arénát. Ugyanekkor Szijjártó Péter lett a klub elnöke.
2025–2027: vissza az élvonalba, régi néven
A 2025–26-os NB II-ben a Honvéd 59 ponttal második lett a Vasas mögött, és feljutott.
2026. január 17-én bejelentették: a szurkolók döntenek a névről. A klub közlése szerint több mint 9000 szavazat érkezett, és 90 százalék fölött választották a régi nevet. A 2026/27-es idénytől a felnőttcsapatok Kispest–Honvéd FC néven szerepelnek.
Az új vezetőedző 2026 júniusától Maurizio Jacobacci. A FotMob adatai szerint október 17. után a csapat 9 meccsen 10 ponttal a 10. a 12 csapatos NB I-ben.
5 dolog, amit sokan nem tudnak
- A Honvéd 40 évig nem budapesti klub volt. Kispest csak 1950. január 1-jén lett a főváros része.
- Puskás apja is a klub embere volt. Idősebb Puskás Ferenc az 1930-as években játszott, az 1940-es években edzősködött Kispesten.
- A Honvéd egyik veresége segített elindítani a BEK-et. 1954 decemberében a Wolverhampton 3–2-re nyert ellene, egy angol lap „világbajnoknak” nevezte. A L'Équipe újságírója, Gabriel Hanot erre válaszul javasolta az európai klubtornát.
- Brüsszelben egy szélső védett. Cserélni akkor nem lehetett, ezért a kapus sérülése után Czibor Zoltán állt a kapuba a Bilbao ellen.
- A mai nevet a szurkolók szavazták meg. A klub szerint 9000-nél több szavazatból 90 százalék fölött választotta a Kispest–Honvéd nevet.
Mit nem tudunk ebből a forrásanyagból
- A stadion befogadóképessége forrásonként eltér: 8200 a Telexnél, 8370 a Wikipédián.
- Az 1926-os kupadöntőnél az RSSSF két, a Wikipédia három mérkőzést említ.
- A névszavazás pontos százalékát és a stadion átadásának jogi formáját a források nem közlik.
Oktatási tartalom. A Data Analytic Investments nem áll kapcsolatban a Kispest–Honvéd FC-vel, az MLSZ-szel, az UEFA-val, a FIFA-val és a cikkben említett más klubokkal; a klub- és márkaneveket csak azonosításra használjuk. Az „AI-illusztráció” jelölésű képek nem fényképek.
Continue on DAI
Explore Topics
Written by
Data Analytic Investments
Content creator and writer sharing insights and stories.